Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
4. szám - MŰHELY - Nagy Zoltán: Egy őrségi asztalosmester életéből - Bemutatjuk Gorza Sándort -
NAGYZOLTÁK EGY ŐRSÉGI ASZTALOSMESTER ÉLETÉBŐL - BEMUTATJUK GORZA SÁNDORT Gorza Sándort hírből vagy tíz esztendeje ismerem, mióta az őriszentpéteri Nagyközségi Közös Tanács kiadványaként a „Szemelvények a Nagyrákosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület történetéből" című könyve megjelent. Személyesen néhány éve ismerkedtünk össze Komjáthy Kálmán jóvoltából itt Könnenden, hogy aztán Nagyrákos Belső szer 85. sz. alatti házában, mely kezemunkáját dicsérve palotaként ékeskedik, a nyári Ingas enyhét élvezve komorabb beszélgetésbe elegyedjünk. Viszonyunk bensőségessé vált, munkássága révén nagyrabecsűlöm Őt. A hetvenhét életévét elhagyó Sanyi bácsit önéletírásán, dolgozatain keresztül idézve kívánom most bemutatni. Életrajzi adatait hozzám írt levelein kívül a „Szülőfalum Nagyrákos" c. dolgozatából ismerhetjük meg. 1918. október 10-én született Nagyrákoson „közepesen jobb módii" református paraszti családban. Szülei, nagyszülei is itt éltek, s itt is vannak eltemette. Vallásos nevelésben volt része, kora ifjúságában tagja volt a Református Keresztény Ifjúsági Egyesületnek, valamint a Levente Egyletnek. 16 éves koráig a szülői háznál nyáron őrizgető gyerek, mivel a hat elemi elvégzése után nem volt módja tovább tanulni. A hetedik és nyolcadik osztályt később, felnőtt korában járta ki. Asztalosnak készült, s Szombathelyen 26 évesen, 1943-ban mestervizsgát tett. Részt vett a második világháborúban. Műszaki alakulatnál szolgálva 1945. május 4én Felső-Ausztriában amerikai hadifogságba került, ahonnan még az év őszén szerencsésen hazatért. 1946-ban megnősült, felesége Horváth Vilma ugyancsak református vallású, szintén helybéli. Házasságukból egy fiúk született, aki kőművesnek, és egy leány, alti betegápolónak tanult. Gorza Sándor korán vállalt közéleti szerepkört, hiszen 1946 elején még tagja volt a községi képviselő-testületnek, 1947-48-ban helyettes bíró, 1949-50-ben a Tanácsok megalakulásáig községi bíró volt Nagyráko19