Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Zágorhidi Czigány Balázs: Körmend története

Sárvár-monográfia, különösen annak középkori része -, hiszen a tanulmányok többsége rövidebb vagy bővebb formában már napvilágot látott valahol. A kötet két részre oszlik (talán szerencsés lett volna ezt megfelelő tagolással is jelezni), az első részben kronologikus sorrendbe rendezett tanulmányok mutatják be a város és környéke történetét az őskortól egészen napjainkig, a második részben céhtörténeti, művészet- és művelődéstörténeti tanulmányok találhatók. A történeti rész bevezetéseként Palkó István ismerteti a város nevének etimológiájával kapcsolatos kutatásainak eredményeit, Károlyi Mária pedig a környék településtörténetének őskori előzményeit tárgyalja. Míg az előbbi tanulmány kissé terjengősnek, s némely pontján vitathatónak látszik, az utóbbinál a tágabb időhatár hiányolható, érdemes lett vohia a régészeti eredmények összefoglalását egészen a római korig kiterjeszteni (egy dunántúli város esetében a római előzmények általában meghatározóak, s mint tudjuk, ez Körmend esetében is így van - ld. Borostyánkő út). Dénes József indítja, a történeti tanulmányok sorát a város középkorának bemutatásával. Tanulmánya első részében saját, elsősorban a honfoglalás és kora Árpád-kor idejére vonatkozó eredményeit mutatja be. Ezek közül különösen figyelemre méltó az a felvetés, amely Kőszeg és Körmend mint alapított városok alaprajzi hasonlóságára mutat rá. A tanulmány további fejezeteiben pedig „Bandi Zsuzsanna gondosan megírt ... várostörténeti elemzésének tömörítésére, lényegi kivonatolására, szerkesztésére" vállalkozott (ez esetben nem igazán érthető, hogy Bandi Zsuzsanna neve társszerzőként miért nem került a tanulmány élére). A vállalkozás kétségtelenül sikerült, de talán szerencsésebb lett volna a Bandi Zsuzsanna által feltárt adatokra alapozva egyfajta elméleti összegzést készíteni, amely Körmend középkori történetét beilleszti a magyar városfejlődés vonalába. A kora újkori részt Tóth István György foglalja össze. A tanuhnány hangsúlya a 17-18. századra esik, a magyar történettudomány szempontjából ugyanis a városnak ez a korszaka igazán jelentős. A Batthyány levéltár bőséges forrásanyagának köszönhetően a korszak magyar mezővárosa Körmend példáján mintaszerűen bemutatliató, mint ahogyan ezt Tóth István György korábbi mmikáiban meg is tette. A kötetben eddigi eredményeinek rövid összegzését kapjuk, kiegészítve némi 16. századi ld tekintéssel és a Batthyány család vázlatos történetével. A kronologikus rendet kissé megbontva, ezután következik Hajmási Erika tanulmánya, amely a - kis számú és esetleges - régészeti leletmentéseket mutatja be, és a város középkori topográfiája szempontjából 92