Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Zágorhidi Czigány Balázs: Körmend története

hasznosítható adatokat ismerteti. A régészeti kutatások korlátozott volta miatt jelentős eredmények nem születtek, a megfigyelések jórészt a történészek korábbi feltevéseit igazolták. A leletek és megfigyelések viszont sejtetik, hogy szélesebb körű kutatásokkal jelentősen bővíthetnénk ismereteinket a középkori Körmendről. Sajnálatos, hogy az erős kicsinyítés miatt a tanulmány mellékletei jórész élvezhetetlenek. A kötet Kondicsné Kovács Éva munkájával folytatódik, amely a város 19. századi történetét tárgyalja. A szerző tanulmányát elsősorban korábbi társadalom- és gazdaságtörténeti kutatásaira alapozza, de jó arányérzékkel egészíti ki azokat művelődéstörténeti és köztörténeti vonatkozásokkal. Kevésbé találták el ezt a jó arányt a 20. századi fejezetek szerzői. Stipkovics Ferenc az 1918-1948 közötti időszak bemutatásánál a címben jelzettnél is (politika és társadalom) szűkebb spektrumban világítja meg a város múltját, Mészáros Gábor pedig a 1949-1985 közötti résznél főleg elméleti kérdéseket boncolgat. Stipkovics Ferenc másik tanulmánya, amely a rendszerváltás feltételeit vizsgálja, adatai révén jól használható, a lényegi folyamatok elemzésére azonban itt is elmaradt. Az említett tanulmányokban nem igazán érzékelhető a „rendszerváltás ténye, felszabadító ereje", amelytől a volt polgármester a kötet előszavában a tudományosság és objektivitás felerősödését remélte. Szerencsésebb lett volna talán ezen fejezetek megírását a 800. évfordulóra halasztani. A kötet második része jól megírt, alapos szakmai tanulmányokból áll, melyek a város múltjának egy-egy részletét emelik ki. A kötet igazi nóvuma Nagy Zoltán céhtörténeti tanulmánya, amely jól kiegészíti az újkori fejezetek anyagát. A továbbiakban Zimányi Vera a Batthyány család körmendi levéltárának hányatott sorsát mutatja be, Z&ámbéky Monika a 14. századból származó körmendi kincsleletet és annak magyarországi párhuzamait mutatja be, Pandula Attila a kastély ugyancsak szomorú sorsú fegyvertárának rekonstruálására tesz kísérletet a 19-20. századi kiállításokon bemutatott darabok alapján, Vörös Ottó a 17. század végi KÖrmendi-kódex keletkezésének körülményeit vizsgálja, végül Gyürki László a Faludi család körmendi kapcsolatait tárgyalja. A város gazdag múltjából kifolyólag a tanulmányok sorát tetszés szerint lehetne bővíteni, két téma azonban még feltétlenül ide kívánkozna: a Batthyány család története és a várkastély építéstörténete. A tanulmányokat számos melléklet kíséri, a jó minőségű színes és fekete-fehér fotók igazán látványossá teszik a kötetet. A képek válogatásánál és elhelyezésénél azonban sok következetlenség tapasztalható. Furcsán hat pl. a középkori fejezetek között az ács-kőműves-cserepes céh 18. századi pecsétnyomója, vagy a 70-es évekbeli utcakép. Szinte érthe93