Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Dominkovits Péter: Várostörténet képeslapokon

gettóban történő elhelyezését, majd a haláltáborokban való elhurcolásukat. Valójában a holocausttal lezárult a körmendi zsidó hitközség története. A szerző a rendelkezésére álló írott és publikált források felhasználásával arra törekedett, hogy minél teljesebb képet adjon az egykor virágzó közösség életéről. Statisztikai táblázat, a háborúban, haláltáborakban elpusztultak névsora, fényképek egészítik ki és teszik élőbbé a szövegben leírtakat. A kötet tanulmányozása sok új ismerettel gyarapítja a Körmend története iránt érdeklődő olvasót. (A körmendi egyházközségek és hitközség története. Bundics Antal Miklós et cd. Körmend, 1993. 581 p. (Körmendifiizetek)) KISS MÁRIA VÁROSTÖETENET KÉPESLAPOKON KÖnyvldadásunkban az 1980-as évek végétől korábban nem tapasztalt mértékben megnőtt a különböző tematikájú - pl. az ünnepkörökhöz kapcsolódó, településeket bemutató - régi képeslapokat újraközlő könyvek száma. E tendencia mögött egyaránt kereshetünk egy letűnt, i

dilli

, vagy inkább annak vélt és ábrázolt korszak iránti szimpátiát, a képeslapok által nyújtott ismeretek szakszerű közlését, s nem utolsó sorban esztétikai értékek bemutatását. A köteteket az erősen eltérő technikai kivitelezés jellemzi. A régi képeslapokat közzéadó kiadványok méltán legnépszerűbb típusa az egy-egy várost bemutató gyűjtemény. Az elmúlt év végén ezek sora - több éves gondos előkészítés nyomán - egy újabb, szép kötettel gyarapodott. Ifi. Giczy József szerkesztésében, Bariska István szákszerű, tömör szöveges kalauzolásával a Kőszeget bemutató képeslap album jelent meg. E gyönyörködve lapozható könyvvel ismerkedjünk meg részletesebben. Básthy Tamás polgármester szívélyes beköszöntője utáni bevezetés minden bizonnyal a város történetének kiváló kutatójától, Bariska Istvántól származik. E sorok egy továbbgondolásra serkentő izgalmas gondolat köré épülnek; minek köszönhető az, hogy a 16-17. század híres erődített városa, az egykor fontos kereskedelmi központ, az ország reorganizációjának idején jogszolgáltatási, oktatási centrumként ismert szabad királyi város szerves történeti fejlődéssel létrejött emberi léptékű kisvárosi arányait, településszerkezetének alapstruktúráját máig megőrizte. A válasz a következő három tényezőre megy vissza. A belvárosi 90