Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Dominkovits Péter: Várostörténet képeslapokon

telekrendszer korán kialakult, hatása konzerváló volt. A 19-20. századi polgári fejlődés nagytőkéje a várost elkerülte, az indusztrializálódás és annak társadalmi, urbanisztikai következményei Kőszeget csak csekély mértékben érintették. Ugyanakkor az időszak protekcionista várospoliti­kája a történeti tradíciókra, a kornyék természeti szépségeire építve egy szerény könnyűiparral rendelkező iskola és üdülőváros infrastrukturális, szervezeti, intézményes kereteit segített megteremteni. A Trianonnal gazdasági és kulturális kapcsolatainak jelentős részét elvesztő kisváros 1949 után bekövetkezett „határövezetbe" szorítása is e konzerválódást segítette. A bevezető sorok után az olvasó egy értékes segédeszközt kap kéz­hez, Kőszeg 1893. évi térképét. Ez -jó pár aláírással - segíti a képek lo­kalizálását. A kötet 145 db színes és fekete-fehér 1893-1943 közötti képeslapja ­a dokummtumtípus határai közt mozogva - a lehető legsokoldalúbban mutatja be a századforduló, századelő polgárosuló kisvárosát, s villant fel korabeli élet és „zsánerképeket". Az indítás több szempontiból is sze­rencsés. Mivel időrendi, ezért a dokumentumtípus korai technikai, szer­kezeti, esztétikai megjelenését is illusztrálja. Ugyanakkor a 4 db 1893­1904 közötti képeslap a város és a környék „egészét" kívánja érzékeltet­ni; a természeti szépségekről, történeti emlékekről, régi és új egyházi és világi intézményekről, ipari létesítményekről közölnek kis ábrákat. Ezt követően egy történeti séta résztvevői lehetünk. A városba vasú­ton érkeztünk. Onnan sétálva a magyar külvároson (Ungermarkt) keresz­tülvivő (1893-tól) Király úton jövünk a belváros felé. Útközben megpi­hentünk az utca vendéglőinek kerthelységeiben (a Dorner-féle „Fehér Bárányhoz", beljebb a „Jurisics Szálloda"), de kicsit kitérve egy-egy pil­lantást vethetünk a peremterület gyáraira, ipari létesítményeire (pl. posztógyár). Hosszan nézegethetjük az egykori Szentháromság tér (ma: FŐ tér) tovatűnt hangulatát idéző épületeket, a különböző stílusú keres­kedő és lakóházakat bemutató képeket, illetve a tér tengelyébe emelt Jézus Szíve templomot. Sétánk kis visszatérővel (36-os kép) a Várkörön, majd a Gyöngyös utcán vezet tovább. Utunk során megismerkedünk a különböző oktatási intézményekkel - pl. a domonkos rendi apácák kő­szegi iskoláival, a Hefele Menyhért által 1781-ben átépített egykori Kelcz-Adelffy Árvaházzal, mely 1930-1958 között a tanítóképzőnek adott otthont. Ekkor tűnnek elénk a városi térben a belváros peremére szorult egyházak szakrális épületei (evangélikus templom, zsidó hitközség ima­háza), oktatási intézménye (Evangélikus Leánynevelő Intézet, a későbbi líceum). Az Árpád térről csak egy futó pillantást vetünk az egykori né­91

Next

/
Thumbnails
Contents