Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Körmendi egyházközségek és hitközség története

KÖNYVESPOLC KÖRMENDI EGYHÁZKÖZSÉGEK ÉS HITKÖZSÉG TÖRTÉNETE Újabb kötettel gyarapodott a Körmendi Füzetek új sorozata. Négy szerző vállalkozott arra, hogy megírja egy-egy felekezet történetét, Körmend városának életében betöltött szerepét. Egy több szerző által megírt kötetet mindig érdeklődéssel veszi kezébe az olvasó. Az egyes tanulmányok összehasonlítása, a források felhasználása, a feldolgozás módja figyelemreméltó következtetésekre ad lehetőséget. Vizi László, a kötet szerkesztője az eredeti szövegeket változtatás nélkül jelentette meg. A kötet első tanulmányát. „Fejezetek a körmendi Római Katolikus Egyházközség történetéből" címmel Bundles Antal Miklós írta. A szerző arra a nem könnyű, feladatra vállalkozott, hogy eredeti és publikált források, megjelent irodalom segítségével elsőként bemutassa a település katolikus egyháztörténetét. A város katolikus vallási életét nem elszigetelten, önmagában vizsgálja, hanem említést tesz más felekezetekről is, amennyiben a téma ezt megkívánja. A szerző jól építette fel tanulmányának szerkezetét, ragaszkodik a kronologikus rendbez, és ehhez igazítja az egyes témakörök kifejtését. A történeti rész: a honfoglalás előtti idők, az államalapítás és egyházszervezés, a középkor, a szerzetesség történetét, a reformáció korának eseményeit tárgyalja, majd a város plébánosainak tevékenységét mutatja be. Az egyháztörténetírás egyik leggazdagabb forrásunk, a canonica visitatióknak külön fejezetet szentel Bundles Antal. A plébánia templomait, a kórház kápolnáját is források segítségével ismerhetjük meg. A II. világháborús események és az azt követő évek a história domus anyagára épült fel. A tanulmány a Batthyány családnak az egyházat támogató tevékenységét a család történetének ismertetésével együtt tárgyalja a szerző. A helyi források használatánál hiányoljuk, hogy a plébánia levéltár iratanyagát kevésbé aknázta ki. Sajnálatos, hogy a Püspöki Levéltár egyes fondjait is figyelmen kívül hagyta (kancelláriai iratok, templomszámadások, gyűjteményes fondok). Ezek segítségével a szerző alaposabb, bővebb ismeretekhez juttathatta volna olvasóit. Az illusztrációk kiegészítői a tanulmánynak. A canonica visitatiok közlését feleslegesnek tartjuk. 87