Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Körmendi egyházközségek és hitközség története

A szerző szép stílusban, olvasmányosan írta meg mtmlcáját, amely Körmend katolikus egyháztörténetének első bemutatása. A körmendi evangélikus gyülekezetet Zügn Tamás: A körmendi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története című írása ismerteti meg velünk. A protestáns egyháztörténet írás olyan kiváló képviselői mint Payr Sándor, Thury Etele foglalkozott Körmend és környéke gyülekezeteinek történetével, de alapos, gondos forrás felhasználás segítségével Zügn Tamás ad mindenre kiterjedő hiteles képet a körmendi evangélikusok életéről. A Ms Vas megyei mezőváros Körmend az új hitről szerzett ismereteit annak is köszönhette, hogy kereskedelmi utak mellett feküdt, és az utazók híreket hoztak távoli országokból. A 16. század második felében - 1566 körül - vette kezdetét a reformáció Körmenden. Az új hit terjedését nagy mértékben nemesi családok segítették elő, akik maguk is az új hitet követték vagy szimpatizáltak vele. Zügn Tamás nem csak Körmend evangélikus gyülekezetének történetét vizsgálja, hanem a környékbeli falvakét is. Kitér a szerző a rekatolizálással járó templomok visszafoglalására, az artikuláris helyek kijelölésére és működésére. Közli a Körmenden működött lelkészek életútját, munkásságát, a kurátorok és inspektorok feladatait. Külön fejezet foglalkozik a körmendi gyülekezet iskoláinak történetével, a tanítók egyházi és iskolai szolgálatával. A gyülekezeti élet szinte minden területét bemutatja: szól a közösségi életről, a társadalmi szervekkel való kapcsolatukról, az egyes felekezetekkel való együttműködésükről. Hasznosnak ítéljük a tanulmányhoz csatolt fogalom magyarázatot, mely a kevésbé ismert kifejezések pontos magyarázatát adja. A Függelékben olvashatjuk a lelkészek, tisztségviselők névsorát. Térkép mutatja be az 1800-as években a körmendi egyházközség vonzáskörzetét. Grafikon tájékoztat bennünket a gyülekezet lélekszámáról, a házasságkötésekről, és a konfirmandusok számának változásáról. Személyekről, épületekről, iratokról és eseményekről készült fényképek szerves kiegészítői a szövegben közölteknek. A lutheri irányzat mellett a kálvini tanok is tért hódítottak a 16. század második felében Körmenden és az Őrség falvaiban. E folyamatot, a lutheri irányzattól történő elválást hiteles források segítségével mutatja be Pataky László: A körmendi református egyházközség története című tantümányában. Sok olvasó számára bizonyára újdonságként hat a körmendi várban működő seregiskola, amelyet a sereglelkészek szavaztak meg. A refor88