Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - ADATTÁR - Feiszt György: Elenyészett várak Vas megyében —Kigyókő vára—

ban Thuróczy szerint tehát két várostrom volt, és kétségtelen, hogy 1441. . április 24-én I. Ulászló Kígyókő vára alatt tartózkodott. Az ostrom nyilván megviselte a várat, de a Ciliéi párti Rozgonyiák is gondoskodtak róla, hogy a revans ne várasson sokáig magára. Az biztos, hogy Ostffy Miklósnak és testvéreinek 1456-ban Kígyókő újjáépítésének és megerősítésének ügyében V. László királyhoz kellett fordulniuk, majd 1458-ban Mátyástól újra ezt kellett kérelmezniük. Ebből az oklevélből derült ki, hogy a Rozgonyiák nemcsak a vár értékes ingóságait és az okleveleket, hanem magát Ostffy Ferencet is Sárvárra hurcolták és törvénytelenül fogva tartották. A rablótámadással és a vár lerombolásával 2000 aranyforint kárt okoztak. De Kígyókő is betöltötte a rablóvárak szerepét ha az alkalom úgy hozta. 1474-ben a Patyi nemesek tettek panaszt Vas megye bíróságánál, mert Parvus Albert az Asszonyfalvi castellum várnagya kúriájukat megtámadta és terményeiket, két lovukat, valamint négy ökrüket elrabolta. Kígyókő épületeiről, személyzetéről a 16. századi források tudósítanak részletesebben. Az Ostffyak 1538-ban a török veszély miatt szabályozták az erődítmény őrzését. Hat őrt, 2 portariust (kapuőr), egy vigilatort (virrasztó) és egy turristat (toronyőr) kellett tartani a várban. Egyúttal elrendelték a körülötte lévő majorság lebontását, mert azok akadályozzák a vár védelmét esetleges ostrom idején. 1571-ben Ostffy Jakab, Tamás és Mihály megegyezett „Asszonyfalva fortalicium másként castellum" felszerelése tárgyában. Ennek értelmében —a vagyonosztás eredményeképpen— a fél vár Ostffy Jakabot, a másik fél —egyenlő részben— Tamást és Mihályt illette. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy fél részenként 2-2 puskás gyalogost tartanak a várban. A várnagyot közösen fizetik. A „ vár északi részén a kőből épült bástyától a fából épült keleti bástyáig tartó romos, leomlott erődítést jobbágyaikkal kijavíttatják.", a fenntartás egyéb szükségleteit a várnagy javaslatára közösen szerzik be. 1594-ben Nádasdy Ferenc dunántúli főkapitány tervezetet készített az erődítésekről, az állandósult török veszély miatt szükségessé váló hadi védekezés érdekében. Ebben a felmérésben a „castellum Asszonyfalva" néven szerepelt a kígyókői vár. ' A 16. században olyan jelentős ütközetről vagy ostromról amely Kígyókővel kapcsolatban a hadi krónikákba bekerült volna nem tudunk, de a 17. században mégis lényeges állagromlás következett be Kígyókőn, miután a török háborúk harcmodorának megfelelően a kastély és a templom épületét egy erősséggé alakították. 1664-ben ezek olvashatók a várról:,,...a kastély palánkjának javítását az alábbiakban határozták meg, miután a tatárok (!) Kemenesalját felégették. A kerítést a kastélytól a Szentegyházig a Csöngeiek, és a Szentegyháztól a kapuig a Tokorcsiak karó57