Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - ADATTÁR - Feiszt György: Elenyészett várak Vas megyében —Kigyókő vára—

val, a kaputól az itt lakó Ostffyasszonyfaiak karóval, az azontúl Nyugatra való részt a Simonyiak karóval, azontúl a Míhályíiak karóval, azon felöl a kis ajtóig a Sömjéniek karóval, azon felöl a felső szélig a Hőgyésziek, azontúl pedig a Dömölkiek karóval kötelesek kijavítani..." Mindez bizonyítja, hogy a 17. század közepére Asszonyfalva-Kígyókő castellum már egész Kemenesalja népének védelmét ellátta ha a szükség úgy hozta. De Kígyókő a Ny-dunántúli főnemesség családi kapcsolatai révén, a vagyon háramlások és osztályosegyességek révén folyamatos adásvétel tárgya volt. 1615-ben a Sibrik családhoz került zálogba. 1619-ben a Salamon és a Székely családok tagjai adták el teljes „in castello Ostffyasszonyfalva" birtokrészeiket és a vár tornya mellett álló kőházukat. 1644-ben a Gersei Pető család Kygios castelluma szerepel III. Ferdinánd ítéletlevelében. 1738-ban a Zichyeknek vannak birtokrészeik a „puszta várban". A várnak azonban nemcsak hadi hanem —ha úgy tetszik— polgári feladatai is voltak. Kiderül ez Sajkó Kovács Gáspár hajdú fogadalomleveléből. Nevezett mivel 1646-ban mint Ostffy Tamás pincemestere és rabőre három halált érdemlő rabot a tömlőéből „kiszalasztott" —a büntetést elkerülendőmagát és fiait örökös jobbágyságra adta. 1680-ban Kolonics Lipót írt levelet Batthyány Kristófhoz, hogy egy Ostffyasszonyfa castellumhan őrzött „proscribált lázadót" Sárvárra vagy Kapuvárra szállítson ítélethozatalra. Kígyókő sorsát végülis nemcsak a török pusztítás, az idő vasfoga, hanem I. Lipót császár parancsa teljesítette be. így írt erről 1751-ben egy saját magát meg nem nevező Ostffy családtag: „Még néhai Feölséges Sigmond császár és koronás király urunk kegyes privilegiális engedelme mellett Anno 1436-ik esztendőben boldogh emlékezetű eleim az Asszonyfai Várott építenyi kezdették és szüksége» erős palánkokkal környülis vették az melyet is békességesen bírtak az 1680-ik esztendőig, az melly esztendőben némely sinistra és hamis vádaskodásokkal akkorbéli Regnans Feölséges Leopoldus császár és koronás király urunk parancsolatjából az Vár puskaporral föl vettetett, kerítésében való templom el pusztíttatott az kerítése lebontatott, az jószága pedigh Királyi Fiscus keze alá vettetődött..." A vár pusztulására nézve keresve sem lehetne részletesebb tájékoztatást kapni annál, mint ami egy 1768. évi tanúvallatásban szerepel: J. tanú (50 éves ostffyasszonyfai árendás): Az asszonyfai puszta várban vagyis puszta kastélyban és annak környülötte a benne részes családok minden háborgatás nélkül fejtették a köveket és téglákat. Ostffy Károly falat is döntetett le és maga szükségére elhordta. Gömbös Tamás felesége Tulmon Zsófia asszony is fejtett követ a vár oldalából ahol a kőfejtők egy kövekkel és téglákkal betöltött puszta kútra is akadtak. A kutat pénzes emberekkel az asszony alkalmas mélyen fel is hányatta, tisztogatta és megalku58