Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - ADATTÁR - Horváth István: A hegyhátszentmártoni Ivánczy-kastély története a 15-16. században

HORVÁTH ISTVÁN A HEGYHÁTSZENTMÁRTONIIVÁNCZY-KASTÉLY TÖRTÉNETE A 15-16. SZÁZADBAN Ha a múlt század végét épségben megérhette volna a hegyhátszentmártoni kastély, bizonyára megihlette volna a romantikus történelemszemlélet bűvöletében élő regényíróink valamelyikét. A megmaradt romokból, árkokból a ma arra kiránduló egy kis képzeloerővel maga elé idézheti a középkori hegyháti nemesi kastélyok talán legszebbikét, amely a Rába- és a Lugos-patak fölött hirtelen emelkedő domb tetején magaslott. Nyugati oldalán lévő kapujához hosszan kanyargó út vezetett fel, a falon és az árkon túl régi templom csatlakozott hozzá. Szentgotthárd és Körmend között a Rába-völgyéből mindenhonnan látható volt. A szentmártoniak úgy tudják, hogy pusztulását a török okozta. Több változata kering a Piros-árokban lemészárolt lakosságról, a Németújvárig kiépített alagútról stb. szóló mondáknak. Építtetőiről, egykori lakóiról azonban mit sem tudnak. A hiányzó szakirodalmat pótlandó forrásfeltáró kutatás alapján a kastély története az alábbiakban vázolható. A 14. század első felében vétel útján új birtokosa lett a Lúgos—patak völgyének és közvetlen környezetének. A vevő, a Surányból származó Ajakas Miklós iskolázott, hivatalviselő ember volt, házasság révén került a hegyháti nemességbe. 1355-re sikerült Iváncot, Viszákot és a Lugosvölgyét teljesen megvásárolnia. Ajakas Miklós népes család alapítója lett, az első udvarháza helyéről, Ivánéról, az Ivánczy előnevet vette fel.

1 A családé volt többek között Szentmártonfalva is, melynek első említése csak 1388-ból való „Szent Márton Eleje" prédiumként, jóllehet nevét még a korábbi birtokos Gatal nemzetség által a 13. század első felében épített Szent Márton titulusú templomáról kapta. Az első adatunk arról, hogy az Ivánczy családnak Szentmártonfalva területén nemesi kúriája állott, Zsigmond király idejéből kelteződik. 1417-ben Ivánczy Gergely szentmártoni udvarházára törtek Maráci Miklós fegyveres szolgái, akik az egyik jobbágyot súlyosan bántalmazták, egy Lúgoson lakót pedig nyíllal halálra sebeztek. Gergelyről tehát nyugodtan feltételezhetjük, hogy itt lakott.

3 Gergely fia Mihály „szentmártoninak" nevezte magát egy körmendi perben, ahol homo regiusként járt el. O még fiatal korában, 1431-ben, Zsigmond királytól címeres levelet kapott rokonaival, a Dobri és Fernekági családbeliekkel együtt. A címeren balra dőlt kerek talpú pajzs kék mezejében arany koronából 55