Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)
2. szám - ADATTÁR - Horváth István: A hegyhátszentmártoni Ivánczy-kastély története a 15-16. században
kinövő, szembenéző kivágott ruházatú női mellkép, elválasztottan leomló szőke hajfíirtökkel, fején arany koronával, fülei helyén egy-egy hatágú arany aganccsal látható. Sisakdisz a pajzsbeli alak, a takaró kék-arany. A címerkép szerkezetével több Zsigmond-kori címer mutat hasonlóságot (Bethleni, Zbugyai, Roskoványi). 4 A15. században az Ivánczy családé volt Lak, Ivánc, Himfalva, Miske, a két Lúgos, Viszák, Vásárhely, Németfalu és Szentmártonfalva egybefüggő birtoktömbje, így a család a hegyháti köznemesség vagyonosabb középrétegéhez tartozott. Alispánként említik néhányukat az oklevelek. Egyikük egyházi pályára lépett, mint az 1442-ben az olaszországi Pádua egyetemén tanuló István. 5 A szentmártoni kúria nagyobb méretű átalakításának ideje a 16. század első évtizedeire tehető. Egy 1552. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyvben néhai Ivánczy Mihályt nevezik meg az új kastély építőjeként. A építésnek — és egyben az erődítésnek is — a még közösen birtokolt ivánci erdő faanyagát használták fel. Alig fejezték be a munkálatokat, amikor 1528-ban a kastély majdnem leégett. Történt, hogy Nádasdi Márton, Farkas, András, István és Boldizsár szolgái és jobbágyai Ivánczy Péter és féltestvére János újonnan épült szentmártoni kastélyára törtek, lándzsáikra égő szalmát kötöztek és a kastélyra hajítva azt el akarták foglalni. Péter és János emberei azonban a lángok terjedését megfékezték és a kastélyt teljesen rendbehozták. 6 A kastély Ivánczy Péter Vas megyei alispán (1548-1561) életében a fénykorát élte, amiről az eddig előkerült régészeti leletek is tanúskodnak. Péter Nádasdy Tamás bizalmasa volt. Szentmártoni kastélyában gyűjtötte be a rovásadót, a tömlöcében haramiákat, marhatolvajokat és török rabokat tartott fogva. Számtalan szentmártoni kastélyból keltezett leveléből egy rendkívül lelkiismeretes, mogorva alispán képe rajzolódik ki. Katonaként is megállta helyét, részt vett Nádasdy parancsnoksága alatt a babócsai csatában, amely Szigetvár felmentésére indított sikeres akció volt 1556-ban. Elete végére sok ellenséget szerzett magának, a császárnál is bevádolták hűtlen kezelés gyanújával. Nem maradt ideje tisztázni magát, mert ismeretlen betegségében hirtelen meghalt 1561-ben. Leányának a szentmártoni kastélyban tervezett mennyegzőjét már nem érhette meg. 7 Fia, Lukács szintén kiváló katona hírében állt. „Az 1577. évben a steierországi rendek Ivánczy Lukács tapasztalt kapitánytól kértek híreket a török szándékáról. Ivánczy uram erre imigyen felelt a*steierországi rendeknek: »En nagyságtoknak, míg élek én, az mire elegendő leszek, kész vagyok mindenbe szolgálni, de arra elegendő nem vagyok, hogy előbb megtudhassam az ü (t.i. a török) akaratját. Mert tudom, hogy nagyságtok is jól tudják, minémü titkon és alattomban való csalárdsággal szokott cselekedni mindenkor az török, kit nem hogy én tudhassak, de még ők magok közül is csak a fejedelmök tudja, hova és mit akarjon cselekedni.«" 8 56