Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Buocz Terézia: Az Acta Savariensia újbóli indítása

Feiszt György, e sorozat szerkesztője, beköszöntőjében utal arra a nagy hiányosságra, amit Szombathely helytörténetének megírásával és feldolgozásával pótolni kell. Példaként Kunc-Kárpáti művét hozza fel. Kétségtelen, hogy a maga korában, a 19. század végén alapos mű volt és jól tükrözte a város közigazgatási képét, felsorolta a benne működő különböző szervezeteket és egyleteket. Az elmúlt időszakban történt kísérlet Szombathely történetének a feldolgozására. Nemcsak folyóiratokban és évkönyvekben láttak napvilágot a kutatások eredményei. Gondolok itt a Kádár Zoltán-Horváth Tibor AntalGéfin Gyula tollából 1961-ben megjelent Szombathely című várostörténeti monográfiára, amely az őskortól napjainkig taglalta a város történetét, felsorolva a benne található műemlékeket is. (Sajnos a könyvet bevonták és megtiltották az árusítását. Talán ennek a pótlására jelentették meg 1967ben a Károlyi-Szentléleky Szombathely című könyvet.) Kádár Zoltán méltatja Géfin Gyula életének főbb állomásait, valamint a régészetben, a történettudományban betöltött szerepét és kifejtette munkásságát*. Kiemelte nagy tudását, szerénységét, mindenkihez egyformán meleg emberi szavait. Az egyetemes régészet szempontjából példátlan jelentőségű romkert létrehozásáért a Német Régészeti Intézet felvette levelező tagjai sorába. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy Géfin Gyula megérdemelné, hogy élettörténetét végre teljes egészében feldolgozzák rámutatva arra, mennyi mindent adott és tett a különböző tudományokért, megemlítve az elszenvedett meghurcolást is. Az előszó Tóth Endre tollából származik. Ismerteti a romkert ásatásának és a helyreállításának az 1938-tól 1943-ig terjedő szakaszának rövid történetét. Méltatta Géfin Gyula érdemét, aki bábáskodott a Romkert megszületésénél. Kiemeli mily fontos forrása a romkerti maradványok vizsgálatánál Géfin Gyula ásatási naplószerű feljegyzése, amelyet a feltárást vezető Paulovics Istvánnal folytatott levelezéseiből állított össze. Tóth Endre ismerteti Szent Quirinus vértanú történetét és tévesnek nyilvánítja Paulovics és Géfin feltételezéseit, miszerint a romkertben Quirinus bazilikáját tárták volna föl. Nem feladatom egy könyvismertetés során, hogy kifejtsem nézeteimet. Túl hosszúra nyúlna, hiszen a kérdés bonyolult és összetett. A nagy mozaik terem építése több épületrészből tevődött össze és jó néhány építési periódust tudunk megállapítani. Paulovics maga is úgy fogalmazott, hogy „Az eddig feltárt részek alapján is kétségtelen, hogy nagyobb kiterjedésű, korábbi profán épülettömbből átalakított és megnagyobbított ókeresztény basilicával van dolgunk." Egy ásatási napló mindig az ásatás folyamán észlelt megfigyeléseket, jelenségeket rögzíti. Ezt tette Géfin Gyula is, amikor az ásatás közben felme82