Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Pálffy József: Herényi István: Szent Vid várának és tartozékainak története

rült gondolatait, első benyomásait papírra vetette. A napló mindig fontos alapforrás, de nem jelenti azt, hogy a feldolgozás közben nézetünk nem módosulhat a már teljesen összeállt kép alapján. Ezzel azt szeretném kihangsúlyozni, hogy ebben az esetben sem beszélhetünk tévedésről. Egy feltárás eredményeit, vagy régészeti tárgyakat több szempontból meg lehet közelíteni. Minden tudományágban léteznek teóriák. Tóth Endre az egyiket sorakoztatja fel az előszóban. Azt mondhatjuk, hogy újonnan feltárt (1960-1988) eredmények ismeretében, ami lényegesen gazdagítja tudásunkat össze kell vetni mindkét teóriát. Felsorakoztatni a bizonyítékokat és ellenérveket, kiszűrni az ellentmondásokat és levonni a végkövetkeztetést. Csökkenti a kötet értékét az elég sok elírás hiba. Gondos korrektori munkával ezek kigyomlálhatok lettek volna. Céfín Cyula irodalmi munkásságát Mayer László állította össze. Sajnálom, hogy a képes mellékletek Paulovics István Szombathely topográfiája (az 1938-41. évi kutatások eredményei) Acta Savariensia 1. kötetéből lettek átvéve, de erre nézve sehol sem találok utalást vagy jegyzetet. (Szerencsésebb lett volna Géíin Gyula azon fotóiból és rajzaiból válogatni, amelyet a helyszínen készített az ásatás közben!) Végezetül örömmel üdvözlöm az Acta Savariensia újbóli elindulását. Remélem, hogy szép és nemes feladatot fog betölteni a város és a tudomány életében. (Géfin Gyula: A Romkert feltárása, 1938-1943. Szombathely, 1992. 165 p., 4 t. (Acta Savariensia; 6.)) BUOCZ TERÉZIA HERÉNYI ISTVÁN: SZENT VID VÁRÁNAK ÉS TARTOZÉKAINAK TÖRTÉNETE Herényi Istvánt nem kell külön bemutatnom, hisz neve és személye nem csak Kőszeghegyalján ismert, hanem Sopron és Vas megye falvaiban és városaiban is, ahol rokonai élnek. Herényhez (ma Szombathelyhez tartozik) a család gyökerei kötik. Herényről írt munkáját Vas megyei Múzeumok Értesítője 9-10. kötete közli. A Magyar Törzsszövetség Törzsei és Törzsfői. 1982-ben jelent meg a Századok 1. számában. Az Alsóőri Nemesi Közbirtokosság Genealógiája (1867) Budapesten 1990-ben az ELTE Magyar nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége adta ki. 40 éve foglalkozik 83