Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Róka Gyula: Ispánk község 1929. évi állapotrajza

az őrségiek nem tudták kimutatni, hogy ők a királyi adománylevelekben megnevezett őrségi nemes lakosoknak egyenes leszármazottai. Az erre vonatkozó legfontosabb iratot is az ital miatt vesztették el. Az ispánki öregek szájhagyományként ma is emlegetik, hogy a gróf, mikor már sehogysem boldogult az őrségiekkel, egyezkedésre hívta meg az esküdteket. Ezeket aztán a kastélyban jóltartották, leitatták és hazaérvén vették észre, hogy a királyi nemesi adomány le vélek a szűrtarisznyából eltűntek. A gróf egyszerűen kicsempésztette azokat. A nagy kiváltságokkal bíró, hajdan őrnagyok és ispánok által igazgatott, pallosjoggal felruházott őrségiek tehát kevéssel azelőtt lettek jobbágyokká, amikor a jobbágyságot a magyar országgyűlés eltörölte. A Kun László adománylevélben megnevezett Baján, Batha, Bitha, Dávid, Fodor, Galambos, Gyenese, Györké, Lukács, Horváth, Róka, Szabó és Vörös nemesi családoknak a leszármazottai még ma is élnek Ispánkon. Az egész Őrség s így Ispánk is ezer éven át megmaradt magyarnak és 400 éven át nagy többségében megmaradt protestánsnak. Hogy a megtisztított vallást mikor fogadták el, erre nézve —sajnos— feljegyzések nincsenek. De a körülmények és a későbbi események bizonyítják, hogy az Őrségiek már a reformáció első századában protestánsokká lettek. Ispánk a nagyrákosi anyaegyháznak volt fiókegyháza egész 1916-ig. Ebben az évben épült iskolája s lett leányegyházzá. Az anyaegyház —Nagyrákos— 4 kilométerre van. Idejártak az ősök századokon át templomba és az 1800-as évek óta iskolába is. A templomot két ízben is elvették tőlük. Először 1620-30 között, II. Ferdinánd és Pázmány Péter idejében. Az 1646/47-i országgyűlésen a protestánsok 400 templomot kértek vissza, de csak 90-et kaptak meg. E között a 90 között nincs felsorolva a nagyrákosi és még 3 őrségi templom. Az őrségi nemesek akkora külön kérvényt adtak be és III. Ferdinánd 1648. június 10-én kelt szabad ságlevelével a 4 őrségi templomot, köztük a nagyrákosit is, visszaadták az összes hozzátartozókkal együtt, kimondván, hogy istentiszteletüket szabadon, háborítatlanul gyakorolhassák. Másodízben 1732-ben vették és pusztították el templomukat. Artikuláris hely (engedélyezett templom) az egész vidéken csak egy volt, a Zala megyében, Göcsejben fekvő Kustánszeg. Ide, a 40 kilométerre lévő Kustánszegre jártak az ősök nagy ünnepeken templomba egész 1783-ig, amikor II. József türelmi rendelete folytán az egyház újra életre kelt. Ezután építették fel Nagyrákoson a templomot először fából, később a ma is meglévő téglából. A fatemplom anyagát szétosztották a fiókegyházak között. Ezekből a kőkemény ségű tölgyfagerendákból csinálták az ispánkiak a zsuppfedeles, őrségi 61