Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Ködös Endre: Nagysimonyi múltjából

Tehát 214 tanulónk végzett egyetemet, főiskolát, illetve középiskolát. Ez a 8 osztályt végzettek 26 %-a. De a szám valójában nagyobb, mert levelező úton még továbbtanultak. Az iskolák államosítása után (1948. jún.) kezdetben 9 pedagógus oktatott, nevelt, majd számuk növekedett. 1985-ben már 14 nevelő dolgozott, 1966-tól már iskolai napközi otthon is működik, kezdetben egy csoporttal, majd kettő-hárommal. A KÖNYVTÁRÜGY Elindítója az egész községi könyvtári életnek, a polgári olvasókörnek a lelke Ludván János evangélikus kántortanító volt. Kezdetben kevés volt a könyv, de saját erőből fejlesztették a lelkes színjátszók előadásainak, műsorainak bevételéből. Nagyapám, Ködös Lajos (1853-1927) asztalos mester alapítója volt több mint 100 éve az Olvasókörnek. Ha a könyvek megrongálódtak, újraköttették. Aztán jött az I. világháború, nem sokan olvastak, a könyvek nagyapám előszobájában egy szekrényben várták a békét. A háború után apám, Ködös István asztalos mester (1896-1981) miután az olasz frontról hazajött, ő lett a könyvtáros, végezte a kölcsönzést, csupán könyvszeretetből. Az 1920-as évek második felében kapott a falu új könyveket, zöld vászonkötésben, szép faragott szekrénnyel a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumtól. A könyvek a Pátria Irodalmi Vállalat kiadásában jelentek meg. Pár darabot még őrzök belőle. Aztán újra háború, majd 1945 után az iskola vette védelmébe a könyvtárat is, ma már önálló helységgel. Ennek fejlesztését kezdetben gyűjtésből, színdarabok bevételéből végeztük. Később az iskolai gyermek és nevelői könyvtár fejlesztésére a költségvetés is biztosított szerény összeget. Voltak lelkes fiatal könyvtárosok, tanítók és mindezek adtak nekem is biztatást a könyvtárosi munkára. 1952-től vezettem az általános iskolát és 1966-ban az igazgatói feladatom mellett a községi könyvtárosi munkát is elláttam. Örömmel vállaltam és 26 évig végeztem. Nyugdíjba mentem 1986 aug. 1-én s még utána hat évig voltam könyvtáros. E negyedszázad szerda délutánjai 13-19 óráig mindig várták a könyvet szerető fiatalokat, öregeket. Sokáig csak 6-7 üveges szekrényben volt az állomány. Tíz éve aztán sikerült véglegesen (remélhetőleg!) önálló, nagy szép teremben elhelyezni az állományt szabadpolcos elhelyezéssel. Itt is külön van gyermek és ifjúsági irodalom, szépirodalmi, kötelező és ajánlott irodalom, versek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok. A Gondviselés így rendelte, hogy nagyapám, aki a könyvtár „születésénél" bábáskodott, majd apám folytatta, s végül az én osztályrészem legyen, 34