Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Horváth Sándor: Visszacsatolás — Anschluss. —Zsiga Tibor legújabb könyvéről-

COMMUNITAS FIDELISSIMA'' SZENTPÉTERFA S ha már soroltuk a német nyelvű irodalmat, nyomban egy magyart is meg kell említenünk. Soós Katalin a 60-as évek elejétől publikál e témakörben. Kutatásainak összegzése „Burgenland az európai politikában 19181921" címmel 1971-ben Budapesten látott napvilágot. Monográfiájából (is) világosan kitűnik, hogy a visszacsatolásnál a magyar tanácsköztársaság megléte döntött el mindent. „Ausztria rendkívül nagy fontosságú előőrs, a bolsevizmus elleni harcban" — fogalmazott az amerikai Coolidge-misszió. Az osztrákok jól taktikáztak. A budapesti osztrák nagykövet utasításban kapta, hogy Ausztriának nem érdeke a magyar Tanácsköztársaság korai megdöntése, mivel így sokkal jobbak Ausztria esélyei. Az 1919. július 20-án Ausztriának átnyújtott békefeltételek már a végleges határ-megállapítást tartalmazták: 4321 négyzetkilométeren 340.917 lakost. „Ausztria területéből győztes szomszédai mindegyikének sikerült egy-egy darabot lekanyarítania, míg neki magának csak Tanács-Magyarország területéből ígértek egy darabot, vagyis egy másik legyőzött szövetséges ország területéből. Az antant e terület átcsatolásával a proletárállam pozíciójának további gyengítésére törekedett" - írja Soós Katalin. Erről azonban csak szőrmentében esik szó Zsiga Tibor könyvében. Furcsamód sem Soós Katalin könyvét, sem a fentebb felsorolt -és Szombathelyen könnyen elérhető— osztrák írások egyikét sem látjuk viszont az 1922/23-as határ-megállapítást vizsgáló kötetben. 87