Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)
2. szám - Kuntár Lajos: Iskola a magyarság védelmére —Szentgotthárd gimnáziuma 100 éves—
retekkel együtt elsajátítsa a nemzeti nyelvet, hogy mint szívben és nyelvben magyar ifjú léphesse át utolszor az iskola küszöbét. Ennek ellenére azt kell konstatálnunk, hogy Szent-Gotthárdon, a zirczi ciszterczita-rend egyik apátságának székhelyén, az apátság kegyurasága alatt álló iskola a leggy ártóbbak, legsilányabbak egyike a vármegyében. Nyomorult épületben, a legsajnálatraméltóbb viszonyok között tanulnak a szent-gotthárdi gyermekek, fiúk és leányok együtt." 3 Hogy megyénk járási székhelyei közül miért éppen az egyik legkisebbiké alakította ki magában a középiskola létesítésének tervét, annak történeti gyökere van. Szentgotthárdon ekkor még éltek néhányan, akik tudták, hogy vagy másfél évszázaddal előbb már szóba jött középiskola felállítása e kis városban. Mégpedig nemesi iskola formájában. A dátum nélküli, de megállapíthatóan 1904-ben Gyuráky József városbíró és Molnár Gyula jegyző által aláírt, a miniszter részére készített emlékiratban a város vezetői ezt írták: „Nemcsak a jelennek számokban kifejezett valósága szól kérelmünk mellett, hanem a múlt hiteles adatai igazolják azon állításunkat, hogy itt a határszélen magasztos és fontos hivatást tölt be egy közép iskola. Már az 1742 évben midőn külföldi lovagi akadémiák mintájára az 1735 évben tervbe vett kir. nemesi iskolák felállításáról volt szó, Győr, Pannonhalma, Vác, Esztergom mellett a kicsiny Szent Gotthárd is szóba került, sőt mivel az itteni német cisztercita apát a legkedvezőbb ajánlatot tette, a többiek előtt elsőbbséget nyert, s hogy nem állították fel annak legfőbb akadálya volt, hogy azok kiktől a végdöntés függött őszintén nem is akarták a sikert. A lovagi iskola nem jött létre sehol, utolsó nyomait az 1745 évi kancelláriai iratokban találhatjuk. Váljon a német apát félt-e a magyar ügy szolgálatába állanni, avagy más megváltozott viszonyok jöttek-e közbe, ki tudja? A „Ratio Educationes" szerzője, Ürményi József kimutatásában a tervbe vett közép iskolákat is kimutatja s ezek közt szerepel a szentgotthárdi „kis gymnasium" is. Ez volt 1776 év közepén. Már akkor felismerték a szükségét annak, hogy a műveltségnek ezen a helyen központot kell teremteni. Pedig mi volt akkor Szent Gotthárd a ma is virágzó szomszédos városok között?! Mindössze az apátságból és néhány parasztházból állhatott, hiszen akkor egy fél telket házzal és gazdasági szerszámokkal együtt 70 (hetven) pengő forintért adtak el." 4 Szentgotthárd vezetői által csak német apátként említett főpap névszerinti Reutter Marian. Az az állítás, hogy félt a magyar ügy szolgálatától, merész állításnak tűnik, hiszen ő volt a szombathelyi liceum egyik alapítója és folytatója az elődei nagy művének, az apátság páratlan értékű barokk épületegyüttese, berendezése véglegesítésének. Nevét tehát egyaránt beírta Szentgotthárd és Szombathely művelődéstörténetébe. Erdemei tisztánlátta6