Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

2. szám - Kuntár Lajos: Iskola a magyarság védelmére —Szentgotthárd gimnáziuma 100 éves—

tása kötelességünk. Ezért is idézzük a reformkor egyik sajtótermékének írását Reutter Marian szerepéről a szombathelyi líceum alapításában: „A győri kir. académia 2-ik József császár parancsából 1785-ben Pécsre áttetetvén t.n. Vasmegye rendéi egy felsőbb tudományos intézetnek kebelőkbeni szükségét mélyen érezni kezdették. Értesíttetvén azonban arról, hogy O Fölsége illy intézetnek az iskolai alapítványok terheltetése nélküli fölállítását nem ellenezné, 1793-ban jún. 3-án Szombathelyen közgyűlésre összesereglettek, hol a mély tudományáról híres felső Szopori Szily János első szombathelyi püspök különös munkálkodása s hathatós buzdítása által egy új philosophiai tudományos intézetnek fölállítását Szombathelyen elhatározták. Kitűnt ekkor Reuter Mariannák Austriaban sz.kereszti, Magyarországban sz.gotthárdi cisztercita apátnak a közjó, és a haza szellemi művelődés iránti buzgó részvétele, ki minekutána a megyei rendek az iskolaház fölépítését, a szükséges eszközök beszerzését, valamint az iskola igazgatójának és a szolgának fizetését megígérték, önkényt megajánlá, hogy négy tanító fizetésére két ezer forintot —egynek egynek ötszázat— évenként adand a sz. gotthárdi apátság jövedelméből, s ezen nemes ajánlását szerzete örök dicsőségére 1793-ban aug. Erről költ alapítványt oklevéllel is megerősítette, föntartván magának és apát utódainak a tanítók kinevezésheti jogát." Az 1896-ban megjelent Vasvármegye című monográfia szerint a megyei rendek miután elhatározták az iskola fölállítását „megkeresik a szentkereszti cisztercita apátot, hogy rendje tagjai közül az intézet számára 4 tanárt, vagy ilyenek hiányában évi 2000 frtot adjon. Miután Reutter Marian sz.kereszti apát 1793. augusztus 1-én kelt alapító levelével, a kért évi 2000 frtot biztosította" a király az alapításhoz hozzájárult.

5 Reutter Marian 1790-től látta el a szentgotthárdi apáti tisztet. Kikötött joga szerint két tanárt ajánlott a szombathelyi líceum részére: Sámpár Ignác gotthárdi születésű lelkészt és Staresetz Bernát horvát születésű gotthárdi plébánost. Az előbbi 1793-98, az utóbbi pedig 1795-98 között tanított Szombathelyen.

6 Szentgotthárd polgárai sokat merítettek a száz éve történt szombathelyi iskolaépítésből. Felismerték, hogy a megyei rendek akarata csak neves pártfogó támogatásával valósulhatott meg. Ez a nagy tekintélyű férfiú Szily János, szombathely első püspöke volt. Természetesen az apátság áldozatvállalását is nagyra értékelték, ezért merték felvetni a saját középiskola létesítésének tervezésekor a bajai gimnáziummal kapcsolatos megoldást. Azt tudták, hogy a rend a szentgotthárdi apátságot egy gimnázium fenntartásának feltételével helyezhette magyar vezetés alá, természetesnek tűnt tehát számukra az a vélemény, hogy az apátság ne a távoli Baján,hanem helyben működtesse a gimnáziumot. Amidőn azonban bizonyossá vált, hogy a cisz7