Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Varga J. János: A körmendi uradalom és a 19. századi Rába-szabályozás

folytatta a szemlét, ott "ahol a régi római út nyomdoka is esmérhető." A jelentés szerint a Rába ott is tetemes károkat okozott, "ami annyival is inkább veszedelmes, mert az első kanyarulatnál a Rába magát már az ott lévő csordahaj tóba beleszaggatván, ezen mintegy 30 öl szélességű és a többi földszíni térnél sokkal mélyebb helyen, kisebb áradással is temérdek vízzel borítja el a körmendi adózók rétjét, honnan azután a szinte meder nélküli Csörnöcbe sem folyhatván el, a Csörnöc menti... téren kiszámíthatlan károkat okoz, míg végre Sárváron alól ismét az anya folyóval, a Rábával egyesülhet." A bizottság a november 3-án kelt s idézett jelentésben nemcsak pontos helyszínleírást közöl, hanem átgondolt szabályozási tervet is, kiszámítva az elvégzendő munkát, arányosan elosztva azt az érdekeltek: a Batthyány uradalom, Körmend mezőváros és a megye között. A terv szerint a várostól délnyugatra eső Rába kanyart egy 510 öl hosszúságú csatornával metszenék át, "mely annyival is inkább ajánlható — írják a szerzők — mivel az a Rába szabályozási tervben gyökerezik." A várkertnél kanyargó folyót 3 átvágással — összesen 295 öl hosszú csatornával — szelídítenék meg, majd a holtágakat 4 gáttal elzárnák. A bizottság javaslata szerint a "805 öl csatornából a körmendi uradalom 1/4, azaz 201 1/2 öleket, úgyszinte két gátra levő anyag kiszolgáltatását" ajánlja meg, s "a folyamodó Körmend városa is, kiknek ezen ásás legnagyobb érdekekbe fekszik, szinte ennyit elvállalhat." A fennmaradó 402,5 öl csatornát és a 4 gátat közerővel kell megépíteni "annyival is inkább ..., mivel ezen két főúton az árvizek által történni szokott közlekedés elzárása a tekintetes karoknak és rendeknek méltó figyelmét igényli." A megye közgyűlése a jelentésben foglalt szabályozási munkákat "első szükségűeknek" minősítette, s megbízta Széli József alispánt, hogy a közmunkát a Rábához irányítsa.

27 1846 tavaszán Harangozó János közreműködésével megismételték a fölmérést. Meghatározták a kanyarulatokat átmetsző csatorna szélességét és mélységét — 4 öl, illetve 1 2/6 öl —, módosították hosszúságát — a várostól délnyugatra eső szakasz hossza 556 öl, az északkeletre esőé 294 öl, összesen 850 öl —, s megállapították az érdekeltek által elvégzendő munka mennyiségét: a délnyugati csatornánál az uradalomnak és a városnak 222-222 ölet, a megyének 112 ölet kellett teljesítenie. A felmérés után csak a Körmendtől délnyugatra eső folyószakasz regulációját hajtották végre, valószínűleg a varasdi és gráci postautak sürgős védelme érdekében, a várkert alatti átvágások megépítésére nem került sor.

28 Több mint 30 esztendő múlva bukkant föl ismét a várkert alatti Rába-szakasz ügye. Botho főerdőmérnök 1879 közepén súlyos helyzetről tudósít. Jelentéséből kiderül, hogy egy év alatt a megrongált part hosszúsága négyszeresére növekedett, így az 1878. évi 1300 forintos költség-előirányzat 3997 forint 8 krajcárra emelkedett. Ez az összeg azonban csak a mesterséges parterősítésre elegendő, az elmosott föld pótlása, a feltöltés és talajegyengetés még további 1000 forintot igényel. Természetesen az 1878. évi partvédelmi terv is használhatatlanná vált. "Tavai szükséges volt egy sarkantyú és 32 öl hosszú parterősítés, ellenben az idén már 3 sarkantyú és 65 öl hosszú parterősítés...szükséges..." — írja. A munkálatokat még a nyáron el kell végezni, "mert jelenleg az elmosott Rába-part és a kerti tó medre között már csak 11/2 öl széles part maradt, s ha netalán egy bekövetkezendő magas vízállás a másfél 80