Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Varga J. János: A körmendi uradalom és a 19. századi Rába-szabályozás

ölnyi partot is elmosná, az egész kertnek elöntése okvetlen bekövetkeznék, mi be­láthatatlan következményeket vonna maga után..." Botho mérnök fáradozása azon­ban hiábavalónak bizonyult, megbukott a túlparti birtokosok ellenállásán, akik he­vesen tiltakoztak a sarkantyúk építése miatt, félve, hogy a várkert alatti partszakasz megerősítése után a víz átcsap saját területükre. 29 Évek teltek el és a körmendi Rába-szakaszon semmi sem történt, akárcsak a fo­lyó teljes hosszában. 1885-ben azonban megszületett a Rába- törvény, amely a kö­vetkező évben már mindenütt éreztette hatását. A körmendi uradalom is felújította 1879-ben megbukott tervét, s most keresztülvitte a túlparti birtokosok ellenére is. Az uradalom képviselőjét részben a megyei mérnök pozitív szakvéleménye, főként azonban az 1885:23.tc. 41. és 55.§-a segítette. Ez ugyanis kimondja, hogy a folyópar­ti birtokos saját partjainak védelmét minden hatósági engedély nélkül megteheti, sőt a vízmosások továbbfejlődését köteles megakadályozni. A várkert alatti Rába — part megerősítése egyébként nem okozott elöntést a túlsó oldalon, biztosította a víz szabályos lefutását, s így senkinek sem kellett tartania a folyó kártételétől. 30 1886-ban készültek el a körmendi védőművek, abban az évben, amikor a Rába alsó szakaszán a Rábcát, a győri torkolatot és a Hanság csatornát is magában fogla­ló munkálatok. Az állami támogatással és megyei kezdeményezéssel végrehajtott reguláció hamarosan éreztette hatását a folyó teljes szakaszán. A Rába esése, mun­kaképessége megnőtt, vízjárása egyenletesebbé vált, s a partmenti töltések védelmet nyújtottak a környék lakóinak. A korábban csak rétként hasznosítható, vagy időnként elöntött területek kiszáradtak, s az egykori mocsarak helyén is megindult a mezőgazdasági termelés. A Rába-törvény végrehajtásával lezárult a folyó, s egyúttal a magyarországi víz­szabályozás egyik legérdekesebb fejezete. Bár az elkövetkező évtizedekben kisebb fejlesztési munkákra sor került, a 19. század végén megépített védművek "az 1965­ös árvízig kiállták a próbát." 31 JEGYZETEK 1 Dóka Klára: A Rába felmérése a 19. század első felében. Bp. 1976. (továbbiakban: Dóka, 1976.) l.p. (Kézirat) 2 Dóka, 1976.5.p. 3 Dóka, 1976.5-6.p. 4 Magyar Törvénytár. 1608-1657. évi törvénycikkek. Bp. 1900.215.p. Ld. még u.o. az 1635:64., 1638:13., 1647:129., és az 1655:30. törvénycikkeket. 5 Dóka, 1976.10-ll.p. 6 Dóka Klára: A Rába szabályozása, 1762-1895. Bp. 1975. (továbbiakban:Dóka, 1975.) 10., 12-13.p. (Kézirat) 7 Dóka, 1975.11., 14.p. 8 Dóka, 1976. ll-12.p. 81

Next

/
Thumbnails
Contents