Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - Palkó István: Várady Imre saeculáris méltatása (1892-1974)

csak születése, hanem tudományos munkássága is kötötte. Szombathelyen jelent meg 1927-ben A baltavári ásatások 70 éves története 1856-1926. c. műve. Ő rendezte 1924 és 1929 között a Vas vármegyei Múzeum ásvány-, kőzet- és őslénytárának anyagát, és folytatta a korábban megszakadt baltavári őslénytani ásatást. Hatalmas munkásságából ezeket azért kell megemlíteni, mert éppen ezekben az években tevékenykedett Várady Imre is nemcsak a Gimnáziumban, hanem többrétűén a Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesületében. Életükön át tartó bensőséges barátságukat így a szoros együttműködés helye és ideje alapozta meg, és indította el. Bendefy ettől kezdve haláláig majd félszáz cikket, tanulmányt közölt a Dunántúli majd Vasi Szemlében. Barátságuk azután is élő maradt, hogy Várady Rómába, később Bolognába és ismét Rómába került, Bendefy pedig Budapesten végezte tekintélyes szakmai munkásságát. Az sem véletlen, hanem barátságuk tanúságtétele, hogy Bendefy akkortájt utazott Rómába tanulmányútra, amelynek során a Vatikán levéltárában a középkor keleti magyarjaira vonatkozó adatok után kutatott, amikor Várady Imre a római Collegium Hungaricum főtitkára volt. így Várady Bendefyt a levéltári munkájában tevőlegesen segíthette. Bendefy római kutatásainak eredményeiről két könyvében is (Az ismeretlen Julianus. Bp. 1936., A Magna Hungária és a Liber Censuum. Bp. 1943.) beszámolt. 21