Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)
2. szám - ADATTÁR - Benczik Gyula: Az őrimogyorósdi és a tótfalusi kastély a török elleni védelemben (1609-1681)
A földesúr-kapitányok és az "aprólék végházak" Mogyorósa és Tótfalu kastélyainak felvétele 1609 után a Kanizsa ellen kiépített végvári rendszerbe a Darabosok és Csányak számára számos előnyt jelentett. Ezek közül elsősorban az ingyenmunka-körzetek kedvező kialakítása említhető. A végvárak állandó karbantartására, megerősítésére már az előző évszázad derekán határozatokat hoztak az országgyűlésben. 1559-ben 6 napban, 1567-ben már kétszeresében szabták meg a jobbágyok évi várépítő robotját, amit Vas megyéből Pápára és Kanizsára kellett szolgáltatni. 1600 után a Darabosok és Csányak falvaiban élőkben rendkívüli könnyítést jelentett az, hogy a helyben levő, saját védelmükről gondoskodó kastélyok fenntartására voltak csak kötelezhetők, nem kellett Egerszegre, Egervárra, esetleg még távolabbi "vármű"-re járniuk. Természetes, hogy az elszegényedéstől rettegő köznemesek számára, akiknek a jobbágytelkek pusztán hagyása egyet jelentett létalapjuk megszűnésével, ez a jobbágykímélő rendelkezés nagy fontosságú volt. 17 A törvényben szentesített ingyenmunka-beosztás alig ellensúlyozta a szomszédos Batthyány család kezén lévő nagybirtok fenyegető túlsúlyát. Ezen túl a katonáskodó hegyháti köznemesség főparancsnokai is a Batthyány családból kerülnek ki. Nem meglepő tehát, hogy a végvári katonák garázdálkodásai —amelyek elég gyakran érték a Darabos-falvakat— általában büntetés nélkül maradtak. A falvak feldúlásán túl 1649-ben a csákányi kapitány, Keczer János már odáig ment, hogy a várépítési ingyenmunkát is Csákányban végeztette a Darabos-jobbágyokkal. Darabos Gáspár csak akkor tett panaszt, amikor Keczer a robotot saját háza építésére fordította. Csány Bernát pedig, aki ekkor a tótfalusi kapitányság mellett a csákányi lovasok kapitánya is volt, nem éppen bajtársiasan viselkedve, terményadót vetett ki Darabos falvaira. Miután Darabos Gáspár megparancsolta jobbágyainak, hogy ne merjenek ennek a parancsnak engedelmeskedni, és azzal fenyegetőzött, hogy az országgyűlés elé viszi az ügyet, Csány meghátrált. 18 A földesúr-kapitányoknak saját testvéreikkel is meggyűlt a bajuk. 1648-ban Darabos Istók, a kapitány fivére feltörte a mogyorósdi végházat, ellopta a király által kiutalt muníciót, és szembeszállt a hajdúkkal. A kastélyban "korcsmát árult", a kaput pedig kénye-kedve szerint éjjel is nyitva tartotta. Darabos Gáspárnak Batthyány Ádámhoz kellett fordulnia testvére megrendszabályozásáért. A nyomaték kedvéért fivérét avval is megvádolta, hogy "törökké akar lenni". 19 A köznemesi udvarházakból kialakított kastélyok hadi jelentőségét a haditanácsban és a kamaránál nem ismerték el. Többször próbálkoztak megszüntetésükkel, a zsold megvonásával, a magyar nemesi országgyűlések nyomására azonban ettől mindig elálltak. Csány György így panaszkodott Batthyány Ádámnak 1646-ban: "megértvén azt, hogy némely aprólék végházakbul urunk őfölsége fizetése kivétetnék és alkalmatosabb véghelekre rendeltetvén, hasonlóképpen az én kastélyombul is,... de egynihány legény maradhasson meg őfölsége fizetésén". Egy évtized múltán újból felmerült a megszüntetés gondolata. Takáts Sándortól jó leírást olvashatunk a kialakult helyzetről: "Batthyány Ádám 1657-ben újra emlékiratban tárta föl őfelsége előtt a végházak tarthatatlan állapotát. A végházak és 50
