Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ADATTÁR - Benczik Gyula: Az őrimogyorósdi és a tótfalusi kastély a török elleni védelemben (1609-1681)

tóról. Kapuja nyugatra nézett, előtte kettős árkolást alkalmaztak. Az erőd a Zala és a Rába közötti török mozgást jól ellenőrizhette. A végház 20 gyalogos katonája, hajdúja, akiket az országgyűlés végzése értelmében a császári megbízottak ide rendeltek, Darabos Gáspár parancsnoksága alá tartozót. Helyettesítése, vagy halála esetén a parancsnokságot Istvánnak kellett átvennie. Három év múlva, miután a Bethlen-felkelés idején Darabos Gáspár feleségétől, Hagymási Annától 1.000 forint kölcsönt vett fel, a mogyorósdi kastélyt a szécsényi birtokkal együtt fiára, Darabos Miklósra íratta. A kölcsön felvételét az indokolta, hogy Kanizsa eleste óta a török és a tatár, nemkülönben a szabadon kóborló keresztény katonák kártételei miatt, birtokai részben pusztává váltak és elnéptelenedtek. Igásállatait is Hagymási Anna segítségével sikerült visszaszereznie.

5 Darabos Gáspár a harmincas években az egerszegi végvárban szolgált tisztként, majd a negyvenes évektől újra a kastélyban parancsnokolt.

6 A tótfalusi kastély és a Csány család Zala megyei Csány birtokukról kapták nevüket a másik kastély földesurai, a Csányak, akiknek ősei a 15. század végén szereztek a Hegyháton birtokokat.

7 A mai Felsőmarác határában fekvő Tótfalu semmilyen korábbi időkre mutató erődítéssel nem büszkélkedhetett. A 13. században a Nádasd nemzetség legnyugatabbra vetődött ágának, a Maráciaknak volt a prédiuma Tótlak néven 1291-ben. Neve alapján szláv lakosságra gyanakodhatnánk, de a határjárásában szereplő földrajzi nevek mind magyarok voltak. Másfél évszázad múltán lakói között szláv (szlovén) nevűt egyet sem találunk, néhány Tót család mellett Buda, Szécsen, stb. nevű családok éltek Tótfalun.

8 Marác és Tótfalu 1549-ben együtt 16 portát számlál, és 13 zsellért. A birtokosok különböző köznemesek, köztük a Csányak.

9 1550-ben a vasvári káptalan küldötte idősebb és ifjabb Csány Bernátnak idézést adott át, akiket Tótfalu birtokon erőd módjára kiépített udvarházukban talált meg. Ez az első, viszonylag korai adatunk a tótfalusi kastélyról. A Csányak itt minden bizonnyal a zalai birtokaikon korábban megkezdett erődítési munkálataik tapasztalatait is felhasználták.

10 Az első török hódoltság alatt 1588-ban Marácon és Tótfaluban 3 és fél portát (kb. 10 család), 7 zsellért, 1 szegényt és hét pusztatelket írtak össze a rovok. A földesurak közül Maráci László megszenvedte a török rabságot, ahová az 1582-es pusztítás idején hurcolták el. Fogvatartói megkínozták, váltságdíjáért testvéreinek el kellett zálogosítaniuk Darabos Gáspárnak 100 forintért a Maráci-birtokrészeket.

11 A tótfalusi kastély a Rába völgye fölé enyhén magasodó dombháton épült, ahol ma már csak egy messziről látható kőkereszt emlékeztet az egykor volt falura és kastélyra. Semmi leírás nem maradt fenn róla, csupán a nyomokat őrző terepalakulatokból következtethetünk a mogyorósdihoz hasonló voltára. 48