Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ADATTÁR - Benczik Gyula: Az őrimogyorósdi és a tótfalusi kastély a török elleni védelemben (1609-1681)

toni kastélyából keltezi), 1580-ban pedig erődnek (fortalitium) hívják. Nádasdon 1580-ban egy belsőtornyos, négy bástyás, emeletes kapuval ellátott kastélyon osztoztak meg a Nádasdy testvérek, Pál és Tamás. Mindkét erősséget itt nem részletezhető okok miatt gazdáik pusztulni hagyták. A Darabosok szőcei kúriáján is erődítésbe fogtak ekkoriban, de a helyzet kedvezőtlenre fordultával nem sikerült befejezniük.

3 Két másik udvarházból lett kastély, Mogyorósd és Tótfalu nemcsak kiépült, hanem közel fél évszázadon át az adott körülmények között jól ellátta —eleve korlátozott— feladatát, a környék lakóinak a portyázó törökök elleni védelmét. A mogyorósai kastély és a Darabos család A Hegyhát Őrséggel határos részén a 13. század óta a Nádasd nemzetséghez tartozó Darabosok voltak a földesurak. Szőce, Mogyorósd és Nádasd falvakat mondhatták magukénak. 1549-ben 15 jobbágyporta felett rendelkeztek, s mindkét faluban saját majorjaik kiépítéséhez is hozzákezdtek. Az udvarházban Mogyorósdon ekkor négyen szolgáltak.

4 1582-ben a Velencei tó mellől indult török hódoltató hadjárat első ízben ért el sikereket: az összes hegyháti falu a török adófizetőjévé vált, sőt a Rábán túl is néhány falut hódolni kényszerítettek. A pusztító hatást lemérhetjük az 1588-as rovásadóösszeírás adataiból: Mogyorósdon és Szőcén már csak 2 és fél jobbágyportát (kb. 7-8 jobbágycsalád), 3 zsellért, 1 szegényt és 4 puszta jobbágytelket írtak össze. A tizenötéves háború (1591-1606) kezdetén a hegyhátiak felhagytak a török adó fizetésével. Ettől függetlenül a helyzet rosszabbodott: 1598-ban másfél jobbágyporta (kb. 5 család), 10 zsellér, 5 szegényt és 15 pusztatelek található a Darabos-falukban. Vas megye déli részének sorsát majdnem egy évszázadra Kanizsa várának 1600ban történt eleste döntötte el. A törökök Kanizsa központtal vilajetet szerveztek, a hódoltsági terület határát egységesen és szilárdan a Rába vonaláig tolták ki. A helyzet ilyen kedvezőtlen alakulása érzékenyen érintette a hegyháti nemességet, hiszen törzsbirtokaik mind a hódoltsági övezetbe estek. Kanizsa vesztése után Darabos István és Darabos Gáspár úgy egyeztek meg birtokaik felosztásakor, hogy Gáspáré lett a mogyorósdi kastély, Istvánnak viszont Szőcén az udvarházat kellett volna erőd módjára kiépítenie. A törökök és a hajdúfelkelés miatt a szőcei kastély nem készülhetett el, ezért 1619-ben új szerződést kötöttek. Ennek értelmében az egyetlen védett épületet, a mogyorósdi kastélyt méltányosan megosztották. Itt kapjuk az első leírást a kastélyról, bár ez is hiányos, csak az Istvánnak juttatott kastélybeli részeket sorolja fel. Istváné lett a kastély kapuja feletti pitvaros szoba, a keleti oldalon a teljes építmény, a konyha melletti bástya alsó és felső részével együtt. A pincében továbbra is ott tarthatta borát István használati tárgyaival együtt, amíg magáét meg nem építette. A kastély a völgyben fekvő falutól és az itt vezető körmendi úttól nyugatra egy meredek domb peremén állt. Három oldalról mély árkolással választották le a pla47