Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Két évkönyv

KÉT ÉVKÖNYV A muravidéki magyarok idei évkönyvének írásai négy fő téma körül csoportosulnak. Legtöbbet olvashatunk az idén is a nemzetiségi életről. A másik legnagyobb témakör történeti és néprajzi írásokat fog össze. Ezeket a családról, otthonról, egészségről szóló cikkek és 11 vers keretezi. A naptári részt egy 1863-as datálású faragott kapu részletei illusztrálják. Nyolc írás történeti, néprajzi témájú. Metka Fujs, a muraszombati múzeum történészének írásából megtudjuk, hogy 1920 után a határmenti falvakba szlovéneket telepítettek a tengermellékről. Hat faluban létesült kolónia. A jugoszláv mezőgazdasági miniszter 1921-22-ben kiadott két rendeletével megtiltotta, hogy idegen nemzetiségű lakosság részesedjen a földosztásban. Ezért Lendva környékén nem a magyarok, hanem a telepesek kaptak földet az Esterházy birtokból. Bár sok köszönet nem volt benne, mivel árterületen voltak. 1941-ben viszont vissza kellett szolgáltatni ezeket a földeket. 1942 júniusában minden új telepest (kivéve a hidvégieket és a gyertyánosiakat) a sárvári internáló táborba hurcoltak. A telepesek sokáig elszigetelten éltek, saját egyesületekbe tömörültek (SOKOL - liberális tornaegylet, SOCA - kultúregyesület). Szunyogh Sándor "Muravidéki gyökerek" címmel elmélkedik régészeti leletek, kiállítások, történeti tanulmányok kapcsán Lendváról és környékéről. Az évkönyvnek két magyarországi szerzője is van. Gyimesi Endre a Muravidékkel kapcsolatos, elsősorban Zala megyei levéltári forrásokat mutatja be. Felajánlja a levéltár forrásanyagát és szellemi kapacitását közös forráskiadványok, községtörténeti monográfiák megjelentetéséhez. Rácskay Jenő a migrációt és emigrációt vizsgálta a dualizmus kori Vas vármegyében. Megállapítja, hogy a megyén és monarchián belüli kivándorlás jóval erősebb volt, mint az amerikai. Béla Sever az eddigi legnagyobb szlovén tudományos és kiadói vállalkozás keretében megjelenő Szlovénia Enciklopédiájában nézett utána magyarokkal kapcsolatos anyagoknak. Négy kötet jelent meg 1987 óta, s 13 lesz összesen. Tíz címszó foglalkozik a szlovéniai magyarokkal illetve a magyarországi szlovénekkel. A magyar-szlovén kapcsolatokról a 6. kötetben lesz szó. Ernest Ruzic a Magyarországi Szlovének Szövetségének megalakulásáról tudósít. Franc Kuzmic "Néprajzi kincseink" c. írásában murántúli farsangi szokásokról ír, forrásmegjelölés nélkül. Halász Albert munkájának (Régi muravidéki szokások nyomában} viszont tudományos értéket ad, hogy hivatkozik az adatközlőkre és az adatokat fonetikusan jegyzi le. Varga Sándor irodalomjegyzékkel ellátott tudományos értekezésben foglalkozik a dobronaki egyházközség és filiáinak történetével. Az 1991. évi Naptár sokszínű írásaival az olvasók minden rétegéhez szól. (Naptár, 1991. A szlovéniai magyarok évkönyve. Murska Sobota, 1990. 229 p.) * Az idei szlovén kalendárium írásainak kétharmada irodalmi nyelven, egyharmada nyelvjárásban íródott. Az irodalmi nyelven írt cikkek a nemzetiségi politikával kapcsolatosak és a nemzetiségi kultúra ápolásáról szólnak. Az eddigi évkönyvekben min88