Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - ADATTÁR - Hegedűs Ferenc: Kultsár István szombathelyi évei

HEGEDŰS FERENC KULTSÁR ISTVÁN SZOMBATHELYI ÉVEI * Az 1789. esztendő egyik nyár eleji napján a körmendi sóhivatal tárnoka kopogtat a szombathelyi kir. pedagógium igazgatójának ajtaján. Nem szokatlan a látogatás, hiszen mióta József császár 1785-ben elrendelte a tandíjfizetést, az igazgató a körmendi sóhivatalba továbbítja a tandíjakból befolyó pénzeket. Innen az összeköttetés az iskola és a sóhivatal között, amely a tandíjkezeléssel járó többletmunkáért időnként pár forint jutalmat is utalgat a mindenkori igazgató úrnak. Most is leolvas a sótiszt néhány forintot az igazgató asztalára, de aztán, hogy a nyugtát visszagombolja a tárcájába, még a jutalom-dukancia kiszolgáltatásánál is nagyobb örömmel lepi meg az igazgatói tisztséget viselő ferences quardiánt Sipka Kristófot. Elújságolja ugyanis, hogy az ősztől kezdve újból gimnáziummá fejleszti a budai helytartótanács a pedagógiumot. Visszaállítja az 1776-ban megszüntetett két humanitás-osztályt úgy, hogy újra teljes jogú gimnázium lesz a szombathelyi iskola, a poézist meg a retorikát tanulni nem kell már Kőszegre vagy Sopronba menniök a szombathelyi diákoknak. Hamarosan a császári rendelet is megjön az átszervezésről, augusztus végére pedig a két új tanárt is kinevezi a helytartótanács a humanitás osztályokba. A magasabb osztály, a retorika, tanára Kultsár István lesz, a költészeti osztályé pedig Czinke Ferenc. A fizetése mindegyiknek évi 450 forint. Ők az iskola első világi tanárai. Eddig minden tanár a ferences rend tagja volt. Mind a kettő fiatal ember: Kultsár 29 éves, Czinke 28. Közös vonásuk az is, hogy mindegyiküket a tanári ambíció mellett irodalmi is fűti. Mindegyik kész, kinyomtatott irodalmi művet is hoz magával korábbi állományhelyéről. Mind a kettőjük nevét - az egyikét több, a másikét kevesebb dicsőséggel - megőrzi mind az irodalomtörténet, mind a magyar közép- és felsőoktatás története. * Kultsár István komáromi termés, iparos szülők gyermeke. Szerzetesnek indul, megpróbálja a történelem népszerűsítését: lefordítja egy osztrák történetíró, Gebhardi művét, mely a magyarok történetét tárgyalja a honfoglalástól egészen 1777-ig. Kultsár 1803-ban kiadja a mű magyar fordítását és hogy az utolsó negyedszázad története se hiányozzék belőle, maga írja hozzá. Kultsár középiskolái végzése után bencésnek áll. Valószínűleg azért, mert a jezsuita rend feloszlatása után a bencések veszik át a komáromi gimnázium felsőbb osztályait. A jezsuita és bencés nevelés együttes hatása eredményezhette pályaválasztását. Az 1964-ben elhunyt neves helytörtenesz hagyatékából • 49