Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - MŰHELY - Tóth József: A szelestei arborétum évelőskertje

angol stílusban gróf Festetich Andor alapította, 1913 óta báró Baich Mihály a tulajdonosa. Ma a park Magyarország legszebb parkja. A fákban, facsoportokban, fakulisszákban, ligeteivel és erdődarabjaival adott keret egyesítette a kert minden szépségét, amit a mai kertművészet a díszcserjékkel, évelőkkel, kőcsoportokkal, szárazfalakkal, stb. elő tud állítani.73/ Az új tulajdonos (Baich) 1913-ban költözött a "park felső-középső részén található, az 1855-ben angol cottage stílusban épült egyemeletes 40 szobás kastélyba."/4/ "1914-ben két kertészlakás, üvegház és melléképületek épülnek fel a kert keleti végében ... de a háborús években munkaerő és kedv hiányában még a létező értékek fenntartása is nehézségekbe ütközött. ... 1924-ben érkeznek végre az első külföldi növényszállítmányok: virághagymák Hollandiából (Tubergentől, Roozen-tól), sziklai növények és magból nem nevelhető kerti fajták (őszi Asterek, szabadföldi Chrysanthemumok) Georg Arendstől, Goos & Koenemantól, majd 1920-ban díszcserjék Hessétől, egy vadrózsa és kuszórózsa gyűjtemény P. Lambert-től, díszcserjék Unghváry szép herényi kertészetéből stb. 1924-25-ben épül a kastélyhoz vezető műút.... Az utolsó építkezések és földmunkák előreláthatólag 1927 év folyamán végleges befejezést nyernek, s akkor csak a részletek kiképzése lesz hátra és sor kerülhet a kert kibővítésének már 1914-ben felmerült tervére."/5/ Közben elkészülnek a kastély előtti teraszok is, mely "Középeurópa egyik legszebb teraszos megoldása."/4/ Jelenleg elhanyagolt állapotban látható. "A tájképi kert megkomponálásánál jelentős része volt Kleiner Oszkár festőművésznek, aki az ültetések megtervezésénél a jövőbe látva festette meg a kert majdani képét. 1927-ben a kert több, mint 80 fenyőfélét, összesen 2000 növényfajt, fajtát, és változatot tartalmazott. Az évelőskert, mely a szelestei arborétum hírnevének fő megalapozója 819 féle lágyszárút tartalmazott."/6/ A sziklakert építését Kleiner Oszkár festőművész útmutatása alapján 1930-ban végezték. "A 21.-es parcellában találhatók a kőkertek, amelyek szépen színezett szentgáli mészkőből készültek, és ... igen élénken hatottak.... A sziklakert virítása inkább a tavaszi hónapokra esett."/4/ A kert vasárnaponként nyitva állt a falu közönsége számára, így azok mindmáig nagyon magukénak érzik és megbecsülik azt. A kastély parkjának 1945 utáni története jól példázza a kastélykertek kálváriáját, bár társainál jóval szerencsésebb. A kastély leégését leszámítva szándékosan, vagy gondatlanságból-hozzá nem értésből nem szenvedett károsodást. "Hála a szelestei falu népének, a földosztáskor felparcellázott arborétum új tulajdonosainak, akik kellő értelemmel és kultúráltsággal megáldottan a kertet megvédték a végső pusztulástól."/6/ 1947-ben a parkot és a kastélyt a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium kapta meg használatra és az államkincstár tulajdona lett. A parkra ezidőtájt a falu lakossága, az ott maradt báró (aki a kiskastélyt megkapta, de a községi iskola céljaira lemondott róla), Molnár Gyula, Lumnitzer Károly vigyáztak. 1948-ban a 172 féle kaktuszt tartalmazó üvegházat le kellett bontani. A kastély ekkor kifosztva állt, irattárát és könyvtárát a kastély melletti fenyő alatt a szokásoknak megfelelően elégették. A fenyőt ki akarták vágni, de az október 1-től kinevezett népfőiskolai nevelő és gondnok nem engedte. Molnár Gyula kertész vezetésével Sümeghi János erdész és Hor35 #-