Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - MŰHELY - Tóth József: A szelestei arborétum évelőskertje

TÓTH JÓZSEF A SZELESTEI ARBORÉTUM ÉVELŐSKERTJE A Szelestei Arborétum hazánk talán leghangulatosabb, egyedülálló, szép látványossága. Egyediségét elsősorban fajgazdag évelőskertjének köszönheti-köszönhette évtizedeken keresztül. Az egyedülálló gyűjteményt a háború utáni helyzet kevésbé viselte meg, mint az elmúlt évtized rendezetlen tulajdonosi - jogi viszonyai, valamint a pénzügyi források beszűkülése. Az évelőskert pusztulásának katasztrofális méretei arra késztette az MMIK Búvár Klub Növénytani Szakcsoportjának középiskolásait, hogy 1988-1989-ben felmérjék az évelőskertet. E felmérés alapján íródott ez a helyzetfeltáró-elemző tanulmány, remélve, hogy kiindulópontja lehet a gyűjtemény felújításának. A szelestei kastélykert Az arborétum Szeleste községben fekszik, területe 13,5 ha. Helyrajzi száma 21-129, természetvédelmi törzskönyvi száma: 43/TT/52, védetté nyilvánítási határozat száma 630/52, védetté nyilvánítás időpontja 1952. XI. 13. Kezelője a Szombathelyi Kertészeti és Parképítő Vállalat (Prenor Kertészeti Vállalat). Korlátozottan látogatható. Az ősrába hordalékából és a szél által szállított löszön 70-100 cm vastagságban vályogos-löszös agyag, agyagbemosódásos barna illetve karbonátos erdőtalaj alakult ki, helyenként meszes és vasas rétegekkel. A felső szint morzsás szerkezetű, az alsó szintek poliéderesek, ill. tömött anyagok, kémhatásuk 5,2-7 pH. A domboldalon fekvő gyűjtemény K-i, ÉK-i kitettségű, évi átlaghőmérséklete 9,5-10 °C, csapadékátlaga 600-700 mm évente, az uralkodó szélirány É-i, ÉK-i. "A fagyos napok száma 100, az első fagyos nap általában X.25., az utolsó IV. 10., a hótakarásos napok száma (50 éves átlag) 40, hótakaró átlagvastagsága 6 cm. A napfényes órák száma 71-86 óra/hónap közt váltakozik."/l/ Eredeti növényzete ún. "heide vegetáció", melyet csarab, boróka és fehér nyir mellett szelidgesztenye, a gyepszintben primulafajok (Primula acaulis, canescens), tőzike (Leucojum vernum) és hóvirág (Galanthus sp.) fajok egészítenek ki. A település 1366-tól a Szelestey, majd a Szentgyörgyi-Horváth család birtoka, a család kihalása után Festetich Andor tulajdonába került, aki "1872-ben rakta le a mai park alapjait... akinek munkáját 1910-től Baich Mihály folytatta"./2/ A park fejlődése kertművészeti-kertépítési történeti szempontból (kertművészeti kor) a következő szakaszokra osztható (Mesterházy nyomán): Szentimentális tájképi 1850 dendrológiai " 1872 virágtáblás " 1913 1932-ben Gayer Gyula írja a parkról: "Eredetileg az alsószelestei parkot 1871-ben 34