Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - MŰHELY - Unger Magdolna: Néhány gondolat a német kisebbségről

Regruták 1925-ben otthonuknak érzik őket. Örvendetes, hogy a falvak megtartó ereje növekszik. Az osztrák határmentiség, a határok szabad átjárása lendületet adott a német nyelv tanulására, és talán a foglalkoztatásban is pozitív hatást fog előidézni. "Nyelvében él a nemzet" — szól a híres mondás, és ez a kisebbségekre sokszorozottan is érvényes. A nyelvoktatással sok hiány helyrehozható. A Vas megyei német falvak gyermekei már az 50-es évektől tanulhatták anyanyelvüket Kezdetben csak alacsony óraszámban, néhol szakkörszerűen. Ma természetesen minden iskolában a tantervileg előírt óraszámban folyik az oktatás. Nyelvoktató iskoláink vannak: Felsőcsatáron, Horvátzsidányban, Kőszegen (Balogh Ádám Iskola), Rábafüzesen, Szentgotthárdon, Felsőszölnökön. Kétnyelvű oktatással próbálkozik a felsőcsatári és a felsőszölnöki iskola. Az előző évtizedek nagy iskolakörzetesítése folytán csak a körzeti iskolákban van nemzetiségi nyelvoktatás. Természetes velejárója ennek, hogy a gyermekek találkozása a nyelvvel szigorúan csak az órára korlátozódik. A nagy iskolákban a gyermekek közti közvetítő nyelv természetesen a magyar. Talán az önkormányzatok törekvése —hogy vissza a falvakba az iskolákat— segít a jövőben a nyelvi magáratalálásban. A Vas megyei iskolákban folyó nemzetiségi nyelvoktatásnak szép eredményei voltak és vannak. Az iskola a fő hagyományőrző fórum. Valamennyi iskolánknak van német énekkara. A megyei nemzetiségi gyermekfesztiválokon sok régi gyermekjátékot, régi szokást láttunk felelevenedni. A német versmondó versenyek Szentgotthárd környékére jellemzőek. Szintén itt van egy másik rendezvényünk, a német olvasótábor, amelyet már 4. alkalommal rendeztünk meg. 59