Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - MŰHELY - Unger Magdolna: Néhány gondolat a német kisebbségről

A hagyományőrzésen túl a nyelvi ismeretek is szépen alakulnak a Vas megyei gyermekeknél. Sok országos nyelvi versenyről jöttek haza dobogós helyezéssel tanulóink. A továbbtanulási esélyt a nyelv tudása pozitívan befolyásolja. Volt tanulóinkat fedezhetünk fel áruházakban, szállodákban, magánvállalkozásokban, és sokan végeztek főiskolát, egyetemet. Nemzetiségi gimnázium a megyében nincsen, de a kiváló Vas megyei gimnáziumok jó lehetőséget adnak a nyelvi továbbfejlődésre. Örülünk, hogy végre német tanárképzés folyik a szombathelyi főiskolán. Nemzetiségi nyelvet tanító tanárokra nagy-nagy szükségünk van, egyre több településen vezetik be az óvodai német foglalkozásokat. A felnőtt hagyományőrző együttesek száma megyénkben sajnos kevés. Két állandó együttesünk van: a kőszegfalvi és a rabaßzesi asszonykórus. A két együttes helyi gyűjtésű népdalokból állítja össze műsorát és képviseli népcsoportunkat a helyi, megyei, országos nemzetiségi és egyéb rendezvényeken. Külföldön is jártak már. Tánccsoportunk sajnos nincs. Az utóbbi években egyes falvak éledezni kezdenek, hallottunk alkalmilag szerveződő német kultúrcsoportokról. A háború előtti nagy fúvószenekari kultúra teljesen kiveszett falvainkból. A helyi önkormányzatok létrejöttével valamennyi német faluban kezdeni kellene a német szokások újraélesztését. A németséget nagy kulturális igény jellemezte. Szokásaik az évszakokhoz, munkájukhoz kötődtek. Télen közösségi életet éltek, virágzott az énekkari kultúra, szólt a fúvószene. Vidáman ünnepelték a farsangot (Fasching), nagy rendezvény volt a rönkhúzás (Blochziehen). Érdekes volt a Prastan (lakodalmi szokás). Az asszonyok télen tollat fosztottak (Federschleißen), tökmagot köpesztettek (Kernschelen). A fiúk pedig tréfás tetteikkel hívták fel magukra a figyelmet: pl. kocsit (szekeret) éjjel szétszerelték, a háztetőre vitték és ott összeszerelték; vagy tökmagból utat "készítettek" a kedvesük házához, vagy lerakták a szekérről a rakományt, és a bejárati ajtóhoz rakták le, stb. A népviselet itt nem volt túlzottan sajátos. Hétköznapi viseletük kényelmes volt, az asszonyoknak húzott szoknya, rékli és kötény. A férfiak ünneplő ruhája csak fekete lehetett. Néhány gondolatot a jelenről még. A németeknél is megindult az önszerveződés. Sok egyesület jött létre országosan, pl. Deutscher Kulturverein, Jugendverein, Deutscher Schulverein, stb. Mi, Vas megyeiek együttesen létrehoztuk a Vas Megyei Németek Egyesületét. Ez egyben a helyi érdekképviseletünk is. Tagjai a falvakból, intézményektől delegált személyek. Vezetője dr. Zielbauer György docens, főiskolai tanár. Ő képvisel bennünket a Magyarországi Németek Szövetsége Elnökségében. Az országos választmányban 6 fővel képviseltetjük a megyét. Heti lapunk is van, neve: Neue Zeitung. Német nyelvi rádióadásunk itt Nyugat-Magyarországon nincsen. A Pécsi Televízió német adása látogatja meg időnként falvainkat. Megyei érdekvédelmi szervezet jött létre, ez a Megyei Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai Bizottsága. A jelen gondjai, a társadalmi és gazdasági átalakulás problémái természetesen a németeket is érintik. Az első jóvátételi jelek érezhetőek, az internáltak, deportáltak, elítéltek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét rendezni kezdte a kor 60