Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - MŰHELY - Horváth Sándor: Falusiként hátára veszi a napot... Egy grádistyei horvát Vasban: Brigovich Lajos

HORVÁTH SÁNDOR FALUSIKÉNT HÁTÁRA VESZI A NAPOT ... - EGY GRÁDISTYEI HORVÁT VASBAN: BRIGOVICH LAJOS —Szinte mindegyik képén megjelenik egy fa. Mit jelent Önnek, Brigovich Lajos, a fa? —Egy kicsit önéletrajz, önportré. Öreg ágakkal, de azért még áll, nem dől ki. —És mindegyik fa ilyen önéletrajz lenne? —Nem mind, de többnyire igen. —Ennyire rücskös, ennyire görbe volt az életútja? —Hát, egyenes sosem volt. De a görbe derekú, dőlő fa láttán rögtön a sorsunkra gondolhatunk: vajon megmaradunk-e mi grádistyei horvátok... —És hol vannak áfákhoz tartozó levelek? A képei mintha mindig telet mutatnának: a fákon legalábbis csak kivételesen van levél. —Levél nélkül szebb a fa koronája, jobban megmutatkoznak az ágak. A levél eltakar. —Na, de nem a levél élteti a fát? Nem ott lélegzik? —Úgy van. Ám a levél gyakran megszépíti a fát: az életút, a sors a levelek alatt rejtezik. Itt akár ki is vehetnénk a papírt az írógépből és azt mondhatnánk, legyen ez a Horvátzsidányban élő és tanító Brigovich Lajos portréja. De a legtöbb olvasó kételkedni kezdene e sorok hitelességében. Mert így leírva túlságos heroikusak, túlságosan patetikusak. Pedig e halk szavú férfiből nem ömlik a szó. Órákig ülünk és beszélgetünk, hogy kiegészítsem magamban a portréját. Tízegynéhány éve ismerjük egymást, de magáról ritkán mesélt. Mindig másokért más(ok)ról volt szó. Új szerzeményeket néztünk, a közéletről, a grádistyei horvátokról beszélgettünk. Két lánya van: Mariettától, akivel egy időben együtt gyűjtöttünk néprajzi adatokat, ismertem már részben édesapja személyiségét. Brigovich Lajos egy peresznyei horvát családba született. Három évesen hatod magával árva lett: édesanyját fiatalon, 32 évesen elvitte a rák. Kisöccsével a falujuk egy másik házában, nagybátyjuknál nevelkedtek. Apjukra maradtak a gyerekek: a legnagyobb 10 éves volt. Később az édesapa is elég fiatalon távozott az élők sorából. 18 holdjukat vitték a téeszbe. A hagyomány szerint az otthon maradó báty örökölte volna a felét. De ő a vasfüggöny miatt Ausztriában rekedt. Ennek a bátynak volt otthon egy fekete lova, amelyik elpusztult. A fiú annyira szívére vette a dolgot, ÉL*M 41