Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - Tilkovszky Lóránt: Kiss János nyugalmazott altábornagy tanulmánya Magyarország honvédelmi helyzetéről 1942. novemberében

TILKOVSZKY LÓRÁNT KISS JÁNOS NYUGALMAZOTT ALTÁBORNAGY TANULMÁNYA MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI HELYZETÉRŐL 1942. NOVEMBERÉBEN Bajcsy-Zsilinszky Endre irathagyatékában, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őriz, fennmaradt egy Budapesten, 1942. november 6-án kelt, 18 oldalas kézírásos tanulmány, amelynek "v.K." szignója vitéz Kiss János nyugalmazott altábornagy szerzőségére utal.

1 A "Jelenlegi honvédelmi helyzetünk" címet viselő autográf írásmű feltehetőleg Bajcsy-Zsilinszky felkérésére készült, aki azt szemlátomást fel is használta a honvédelmi tárca költségvetésének vitájában elmondott 1942. november 19-i képviselőházi beszédéhez.

2 Kiss János szakszerű katonai tanulmánya mindenben alátámasztotta azokat a politikusi fejtegetéseket, amelyeket már Bajcsy-Zsilinszkynek Kállay Miklós miniszterelnökhöz intézett 1942. szeptember 22-i memoranduma tartalmazott.

3 Vagyis, hogy az "átmeneti világháborús mérleg" megvonása eredményeként kétségtelen a szövetséges hatalmaknak már a közeljövőben várható felülkerekedése Németországgal szemben; a hozzá-csatlakozásban vétkes Magyarországnak a maga saját erejére támaszkodva kell keresnie a kibontakozást. Idejében fel kell készülnie katonailag az önvédelemre, - ebbe beletartozik annak a veszélynek felszámolása is, amely a román kézen maradt Dél-Erdély és Kelet-Bánát felől fenyeget. Ez az akció teljessé tehetné délkeleti, déli irányban az ország történelmi határainak elérését, s ezzel befejezett tények teremtését a háború utánra. A szovjet fronton lévő magyar haderőt fokozatosan vissza kell vonni, az ország területén lévő alakulatokat ütőképessé kell szervezni; a hadiipart a magyar hadsereg saját szükségleteire kell erőteljesen fejleszteni. Az a megállapítás Kiss János tanulmányában, hogy egy balkáni partraszállás a szerbek felkelését válthatja ki, csak megerősíthette Bajcsy-Zsilinszkyt abban a törekvésében, hogy kiharcolja az 1942. januári délvidéki vérengzésben bűnös tisztek felelősségre vonását, s hogy a felettük ítélkező hadbíróságba bejuttassa Kiss János ny. altábornagyot. Vele egyetértésben sürgette az elvakult német-imádatuk folytán megbízhatatlan - részben német származású - tisztek elmozdítását a hadsereg vezető posztjairól, s a hadsereg legfelső vezetésében tapasztalható anomáliák megszüntetését, a honvéd-főparancsnoki tisztség helyreállítását, amelyre az 1939-ben méltánytalanul nyugállományba helyezett Kiss Jánost tartaná a legalkalmasabbnak.

4 Érdemes idézni azt a jellemzést, amelyet Bajcsy-Zsilinszky a belügyminiszternek, Keresztes-Fischer Ferencnek adott Kiss Jánosról egy évvel később, 1943. novemberében, amikor a nyugalmazott altábornagy egy frissen készült katonai emlékiratát ajánlotta figyelmébe: "Én Kiss Jánost mint egyszerű századost ismerem Kőszegről, ahol ő mentett meg engem, az öcsémet és egy tüzér főhadnagyot a bolsevisták elől, 11