Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - Tilkovszky Lóránt: Kiss János nyugalmazott altábornagy tanulmánya Magyarország honvédelmi helyzetéről 1942. novemberében

és segített át Bécsbe, onnan Szegedre. Kipróbált ember, bátor és tiszta eszű, kisujjában van hadseregünk egész szervezete, fölépítése, hiányosságai; előkelő gondolkodású tiszt, aki bánni is tud megkótyagosított tiszttársaival. A Werth Henrik féle buta sváb vezérkari túltengés korszakában mint nem-vezérkari, és mint igen szabadszájú vérbeli magyar, mégis fölvitte az altábornagyságig, s igen fontos vezető pozíciókban, a hadseregszervezés és hadseregvezetés minden jelentős föladata szolgálatában kitanulta a mesterséget. Esze, egészséges katonai és politikai ítélete, energiája és tapintata, túlzásoktól mentes s a tiszti gondolkodás lélektani alapú ismerete: mindez valósággal predesztinálják őt a mai nehéz időkben vezető katonai föladatokra. Az én szerény megítélésem szerint ő volna a leghivatottabb főparancsnokjelölt a magyar tábornoki karból. Emlékirata beszél magáért".

5 Az itt említett 1943 őszi emlékirata szövegszerűen nem ismeretes; Bajcsy-Zsilinszky levelezéséből illetve Kiss János féltestvérének, Kiss Sándornak emlékezéseiből tudjuk, hogy immár egy várható német megszállással szembeni katonai ellenállás tervezete volt, amelyet azonban Kállay Miklós miniszterelnöktől - Bethlen István volt miniszterelnökön át - Szombathelyi Ferencig, a vezérkar főnökéig (Werth Henrik utódáig) irreálisnak tartottak, s Bajcsy-Zsilinszky minden mellette való érvelése ellenére nem tették magukévá. Kiss János tovább dolgozott rajta, s 1944. januárjában juttatta el Horthy Miklós kormányzóhoz.

6 Szövegszerűségében ugyanígy ismeretlen Kiss János 1944 őszén készített hadműveleti terve Budapest felszabadításával kapcsolatban. Utolsó együttműködése volt ez Bajcsy-Zsilinszkyvel, immár egy Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága elnevezésű titkos szervezet élén: a politikai vezetést Bajcsy-Zsilinszky, a katonai vezetést az általa erre felkért Kiss János látta el. Szervezkedésük árulás folytán történt lelepleződése következtében mindkettőjükre mártírhalál várt: előbb Kiss Jánost végezték ki Budapesten, majd Bajcsy-Zsilinszkyt Sopronkőhidán, nyilas hadbírósági ítélet alapján.

7 Az alább közlendő dokumentum tudomásunk szerint első láncszeme és egyetlen szövegszerűen ismert írásos terméke Kiss János ellenállói tevékenységének, amely régi barátságuk alapján, Bajcsy-Zsilinszky ösztönzésére fejlődött, - rokonságot mutató politikusi és katonai gondolkodás termékeny és előremutató szüntelen egymásrahatásával. A dokumentum magáért beszél; elegendő néhány megjegyzés előrebocsájtása: A második világháború menetében 1943-ra várt fejlemények közül a szovjet ellentámadás anélkül bontakozott ki, hogy a nyugati un. második front megnyitására már ekkor sor került volna. A szovjet offenzíva megsemmisítő csapást mért már januárban a Donnál lévő magyar haderőre is. Északon, Skandinávia felől elmaradt az "Európa-erőd" megtámadása; délről a Balkánon át nem történt előrenyomulás, csak Olaszországon keresztül, ami viszont Olaszországnak a tengely-szövetségből való kiválásával teljesen új szituációt teremtett. Bajcsy-Zsilinszky 1943. júliusi - a Független Kisgazdapárt nevében benyújtott - memoranduma,

8 majd Kiss altábornagy már említett őszi katonai emlékirata már az új helyzetből kiindulva foglalkozott a háborúból való kibontakozás politikai és katonai feltételeivel, a német megszállás esetleges kísérletével szembeni ellenállás lehetőségeivel. 12