Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)
2. szám - MŰHELY - Krajczár Károly: Kraléic na leipa Vida - Szép Vida és a királyfi
KRAJCZAR KAROLY KRALÉlC PA LEIPA VIDA - SZÉP VIDA ÉS A KIRÁLYFI* Gnauk ja adan kralčič bčjo. Mati ga ja zazranka gonila, aj stana, ka da k meša iišo, ka so prvin kralauvgva pa bogatč tu odlč k mčša, bola kak srmactja. Gonila ga ja, aj stana, pa aj dč k mčša. Kralčič pa nej stano. Ona ja od driigvčn prčišla, ka ga ja gonila, pa ja li nej stano. Tč ja tak bilau tčistoga čipa, ka ja zakounila mati dejta, tčisto je postau. Čamčrna bčila žč pa ma ja pršila: "Da bi kača grato, ka na baugaš pa nčdaš k mčša!" Da ja ona od drugvčn ižo oprla, tč sa je žč kača po iža soikala pa vlačila. Kralčiča sa ja prstrššila pa pršila, tjelko pčinaz da stoj proso, ma dajo, samo aj ga reišč. Kraléiő, ta kaca, pa právi: "Mati pa oča, viiva telko maudoša nejmata pa tak dugo nata žčivala, ka bi namč reišila. Viiva namč na morata reišitč. Namč reišč, Jonšška Vida ka sa gnčs rodčj." Élt egyszer valahol egy királyfi. Egyik reggel az anyja ébresztgeti, keljen fel és menjen misére. Régen a királyok is, és minden gazdag ember járt misére, még inkább, mint a szegények. A királyfi azonban nem kelt fel. Már másodszor jött őt ébreszteni az anyja, de csak nem kelt fel. Mérges lett a királyné, és így átkozódott: — Hogy változnál kígyóvá, mert nem fogadsz szót, és nem akarsz misére menni! Amikor harmadszor is kinyitotta a szoba ajtaját, hogy keltse a fiát, egy kígyó tekergett odabent. Megijedt a királyné, és így szólt: — Bármit kérne valaki, mindent megadnék, csak változtatná vissza a fiamat. A királyfi, vagyis a kígyó meg csak ennyit mondott: — Anyám és apám, nincs nektek annyi erőtök és vagyonotok. Éltetek végéig sem tudtok engem megmenteni. Engem csak Jónás Vida menthet meg, aki ma születik. Karel Krajcár: Slovenske pravljice iz Porabja. Bp. 1984. 61-62.p. — Krajczár Károly: Rába menti szlovén népmesék = Slovenske pravljice iz Porabja. Budapest-Murska Sobota, 1990. 60-61 .p. Mesélte: Merkli Ferencné Borovnyák Anna (1890-1975) Permisén 1974-ben. 29