Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)
2. szám - MŰHELY - Krajczár Károly: Kraléic na leipa Vida - Szép Vida és a királyfi
Reisan, Vida j a ršsla, ojn pa kača bčjo tadala. Da ja Vida štirinšjsat leit stara bčila, ja ušla prosau pleit zazršnka rano. Trno ja rosa bčila. Ona si ja pa gončala s áma s éba: "Ka ja tau bilau? Ka ja tčj bilau, ka ja rosa stčpana pa nejga nišoga stopnja? Ka ja toj odlo? Da bi Baug dau, ka bi tau mo bilau ka ja toj odlo!" Na driigvi zržinjak pš tak bilau. Ušla ja prosau plejt pa ja rosa pa" sč stčpana bčila. Ona p£ pravi s£ma sčba: "Ka ja tčj odlo, ka ja rosa sč stčpana pa nikšoga stopnja nejga?" Da na trčtji zršnjak prčida, ja bčila v bršzda ena velka kača. Vida ja pa tak prstrašano skaučila, ka sa ja zbojžla. Kača pa pravč: "Na boj sa ma Vida, Leipa Vida! Gya sa nej huida kača, kralčič sa mlšdč. Tčj si sčdi dola pa sa gya k tvoji nogšn potčgnan pa ti povejn, ka aj dčlaš, ka ma reiščš..." Dobro, Vida si ja dola sčla, kača sa ja k njej potčgnila pa ji pršila: "Tan na tčisto velko bergvej stogvčj edan veltjč gršd pa s tčj t£ ušla po cčsti, gya pa po grmauvgva. Pa si tčj tan vtrnaš trčj lčskova šiba, takšna, ka so eno lčto zrasčana pa tan namč čškaj. Da gya prčidan, ma z eno šibo štjuknč pa go tč liičč od sčba. Tč ma pž z drugo šibo štjuknč pa go p£ liičč od sčba pa tč p£ s trčtjo pa tčisto tu liičč od sčba." Reisan, Leipa Vida ja prčišla vtčisti gr2d. Tan ja bejo edan lčskovi grn. Vtrnila si j a trčj šiba, ka so eno lčto rasla. Té őas sa ja kaőa tü tá prvleikla. Vida meg is született, ahogy azt a kígyó jósolta, és nőtt, szépen nőtt. Amikor tizennégy éves lett, elment kölest gyomlálni. Lépegetett a nagy harmatban, és ezt mondogatta magában: — Mi járt itt, mi lehetett itt, hogy a harmat mind le van verve, lábnyom meg sehol sem látszik? Adná Isten, hogy enyém lenne, ami itt járt! Másnap reggel ugyanígy történt. Elindult Vida kölest gyomlálni, és a harmat megint össze volt taposva. Ismét megszólal Vida: — Mi járt itt, hogy a harmat így össze van taposva, lábnyoma meg nincs? Harmadnap reggelén, amint megy, a barázdában meglát egy nagy kígyót. Nagyon megijedt Vida, és félreugrott. Erre megszólal a kígyó: — Ne félj tőlem, Szép Vida! Nem vagyok én gonosz kígyó, hanem egy elátkozott fiatal királyfi. Ülj le, engedd meg, hogy a lábadhoz csússzam, és elmondjam, mit tegyél, hogy megments. Vida leült, a kígyó hozzákúszott, és mesélni kezdett: — Ott azon a magas hegyen áll egy nagy vár. Oda kell indulnunk. Te az úton mész, én meg a bokrok között kúszom. Amikor a várba érsz, ott látsz egy mogyoróbokrot. Arról szakíts le három egyéves mogyoróveszszőt, és várj meg. Amikor odaérek, suhints meg az egyik vesszővel, és aztán dobd el. Majd a másik vesszővel is suhints meg, és azt is dobd el, végül a harmadik vesszővel is ugyanezt tedd. Szép Vida megérkezett a várba. Valóban ott volt a mogyoróbokor. Szakított három egyéves vesszőt. Ez idő 30
