Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)
ADATTÁR - Kiss Gábor - Tóth Endre: Zalák Árpádkori vára
roktól D-re, a Sorok és a Lenchedek patakok között található . 1314-ben pedig egy bizonyos zalaki földről van szó, amely a Sorok mindkét partján fekszik 16 . Tehát a mai Sorkikápolna magába foglalja az Árpád-kori Zalák területét. Pontosabban: Zalák ennél csak nagyobb lehetett, hiszen maga a várhely és közvetlen környéke ma nem Sorkikápolnához, hanem a keletre szomszédos Sorkifalud/Taródházához tartozik. Majd meglátjuk, miért. Zalák a Sorok mindkét partjára kiterjedt:Éon (Sorki)Kápolna és (Sorki)Tótfalu, D-en Zataháza-Ceteháza és Zalák falvak alkultak ki rajta. Ny-on (Sorok)Polánnyal, DNy-on Nemes- és Rempehollóssal volt határos. É felé a Gyöngyösmenti falvak mélyen D felé húdódó szántói (Taplánfa, Haraszt, Ovad stb.) határolták. K-i szomszédja Lapsa volt. Zalákhoz hasonlóan több település alakult ki: a Soroktól É-ra, ahol Dömötöri és Kisfalud, D-re a középkor végén Taródháza. DK felé Lapsát és Zalakot is az elpusztult Árpás földjei szegélyezték. Zalakon két olyan patak folyt keresztül, amelyek régi neve is adatolt: a Sorok és a Leucheteg vagy Lenchedek. Melyik névalak a hiteles, nem tudjuk, mert a víznévnek nincs több előfordulása és e néven nem is maradt fenn. Mivel a Soroktól délre folyt, a Csikorgó érrel vagy a Polányi árokkal azonosítható. Zalák kiejtését nem tudjuk. A névalak az esetek többségében Zalák, csak 1334ben írnak Zalak-ot 17 . Az Árpád kori hangjelölésnek megfelelően a szókezdő mássalhangzó sz, ezért név Szálaknak, Szálaknak, vagy Szolák-nak hangzott. A 15. sz-ot követően a helynév nem adatolt, de területén kialakult faluk határában dűlőnévként még egy ideig fennmaradhatott. Nem található meg azonban sem a Kazó, sem a Batthyány-féle canonica visitatiok jegyzőkönyveiben, sem Sorkikápolna és a szomszédos falvak múlt századi földkönyveiben, sem Pesty Frigyes névgyűjtésében. Mégis van egy olyan dűlőnév, amely kapcsolatba hozható a középkori Zalák névvel. A földrajzi névgyűjtés Sorkikápolna ÉK-i részén, tehát a Sorok pataktól északra említ egy Alak-szél dűlőt, amely az 1857-es kataszteri térképen még Alsó Olák széle, Felső Olák szeli alakban tűnik fel 18 . Ugyanez a földrajzi név olvasható Taródháza 1812-es űrbéli térképén is, méghozzá a zalaki földvár környékén: Kis Ólak, Nagy Ólak formában 19 . Nem lehetetlen, hogy ezek a dűlőnevek a Zolákból vagy Szolákból elvonással keletkeztek "megyek a Zolákba" "megyek az Olákba" módon. A zalaki terület rövid történetét, birtokosait a következőkben foglalhatjuk össze: Zalakot először az idézett 1256-os határjárásban említik 20 . Egy 11 évvel későbbi oklevél fontos információkat közöl: 1269-ben IV. Béla a Herman nemzetségben Kacsó fia Körmendi Dés comesnek adta Zalakot 21 , mert a király parancsára Körmenden tornyot építtetett. Ezért megkapta terram quandam Zalák vocatam de Castro Ferreo exemptam et inhabitatam: azaz egykor a vasvári ispáni várhoz tartozó, de üres és lakatlan Zalák földet. Az adományozással a várföld, amely a védelmi rendszer átalakulásával elvesztette korábbi feladatát és elnéptelenedett, a Herman nemzetség tulajdonává vált. Dés comes nem sokáig használhatta a birtokot, mert 1278-ban már az ugyancsak Herman nb.-i Bertalanfiak, Márton és Balduin adják el nem ugyan a teljes Zalakot, hanem - ami számunkra felettébb fontos - csak a várhelyet és a környékét. De hogyan került Zalák 1269-től 1278-ig a nemzetség más tagjainak a birtokába? Dés comesről tudjuk, hogy a zalaki adományozást követően rövidesen meghalt. Ez a Kacsó fia Dés azonos azzal a Déssel, aki 1256-ban 160 hold földet vásárolt a Zalákkal szomszédos Lapsán 22 . A lápsai földet fia, II. Dés comes 1273-ban a vételár fejében visszaadta az 83
