Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Kiss Gábor - Tóth Endre: Zalák Árpádkori vára

A terület a középkori birtoktérképe A földvár Sorkifalud legnyugatibb részén fekszik. A mai falu közigazgatási egysé­ge Kisfalud, Dömötört, Szentléránt és laródháza egyesítéséből állt össze. A földvár a taródházi falurészen található, és Szalay János földmérő 1812-es úrbéri térképe alap­ján 4 bizonyos, hogy régebben is odatartozott. A nevének meghatározásánál azonban a laródháza név segítséget nem ad, mert a falunév a középkorból nem adatolt. Ha a földvár középkori nevét keressük, akkor meg kell vizsgálni: volt-e vár a vidéken, és meg kell határozni a 13-15. sz-i birtokviszonyokat, történeti földrajzot. Szerencsés körülmény, hogy a Sorok patak mentéről ismerünk egy várat. 1278­ban a Herman nemzetségben' Balduin és Márton eladták locum castri situm in Zalák cum fossatibus et indaginibus antiquis prout iacet usque magnam portám sitam iuxta magnam viam 10 márkáéit Rubinus alvajdának, Herman comes fiának . Ez a zalaki vár éppen azért váltott ki figyelmet, mert olyan korai erőd, amelyhez gyepűvonalak csatlakoztak, és a vár a 13. sz. második felében már nem látott el védelmi funkciót, hanem csak várhely volt 6 . Tehát a korai földvárak közé sorolható. A zalaki vár azonosításával eddig érdemben nem foglalkoztak. Csánki Dezső 7 bizonytalan véle­ményét követően Gyanógeregye tájékán keresték 8, Zalákról azonban tudjuk, hogy a Sorok patak körzetében épült, és a 13. sz. végénél későbben már nem lakták: a laródházán megtalált földvárunk ezeknek az ismérveknek megfelel, ami az azonosí­tás alapja, kiindulópontja lehet. A földvár azonosításához úgy jutunk közelebb, ha megkíséreljük Zalakot lokali­zálni és laródháza kezdeteinek történetét megállapítani. A Csánki Dezsőnél olvasha­81

Next

/
Thumbnails
Contents