Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

MŰHELY - Boriska István: Egy tősgyökeres kőszegi: Takáts Géza

BARISKA ISTVÁN EGY TŐSGYÖKERES KŐSZEGI: TAKÁTSGÉZA "KŐSZEG FELÉ KÖZELEDVE MINDIG MEGDOBBANT A SZIVEM..." ízig-vérig kőszegi ember, de mindenféle rossz ízű provincializmus nélkül szereti. Valószínű, hogy alkata szerint is ilyen. Szereti a naprakész tájékozottságot, rendszeresen olvasó ember, de ebben a kívülről való látásában, mérlegelésében a szülőföldjétől távol töltött tanulóévek is hozzásegítették. 1915-ben született Kőszegen. Apja korai halála után, 1923-ban a felsőausztriai Steyer közelében fekvő falucskába, Weistrachtba került nagynénjéhez, ahol a harmadik elemit végezte. Nyolc esztendősen már megtapasztalhatta, mit jelent távol lenni, sőt nyelvileg, a szokások és az életfelfogás tekintetében idegen közegbe kerülni. Noha rokonok közt volt, de az evangélikus hitben nevelkedő ifjúnak a tiszta katolikus weistrachti környezet is merőben más világot jelentett. Az alkalmazkodás nagy próbája volt ez, de szülőföldje iránti vonzalma megerősödése is. Ma is büszkén emlegeti, hogy osztrák tanítója az első napon úgy mutatta be az osztálynak, miszerint ez a fiú abból a híres Kőszeg városából jött, amelynek élén Jurisics Miklós és alattvalói oly hősiesen védték hazájukat a törökökkel szemben. Identitástudatának fontos eleme maradt ez. Utoljára 1931 nyarát töltötte az osztrák rokonoknál, ennek köszönhetően ma is folyékonyan beszél németül. Az első gimnáziumi osztályt még a kőszegi bencéseknél járta ki 1925/26-ban, de a másodikat már a híres pesti evangélikus iskolában, az ún. Fasori evangélikus gimnáziumban. így szakadt el másodszor is Kőszegtől s került a protestáns árvaházba. Innen már csak karácsonykor, húsvétkor és a szünidőkben tért vissza, de ahogy ő mondta: "Kőszeg felé közeledve mindig megdobbant a szívem...". Szülővárosa iránti vonzalmát csak erősítette a híres anyai ági rokon, a nemzetközi hírű statisztikus és földrajztudós Thirring Gusztáv. Pontosabban ez a rokonság Thirring felesége, a kőszegi Waisbecker Irén révén érhető tetten, akivel viszont Takáts Géza a Szovják ágon tartotta ezt. A minden hónap első vasárnapján létrejött családi hangulatú látogatás mély nyomot hagyott az ifjú gimnazistán. Thirring Gusztáv, aki a magyar útirajzirodalom egyik úttörője volt, sokat beszélt ilyenkor Kőszegről. "Látod, látod, ilyen híres ez a város"- összegezte sokszor mondanivalóját a soproni származá30