Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ESEMÉNYEK - Tóth Péter: Egyletek, egyesületek, társulatok Vas megyében a XDC-XX. században. Vas megyei Levéltári Nap VII

ESEMÉNYEK EGYLETEK, EGYESÜLETEK, TÁRSULATOK VAS MEGYÉBEN A XIX-XX. SZÁZADBAN VAS MEGYEI LEVÉLTÁRI NAP VII. 1990. április 25. Az idén hetedik alkalommal rendezték meg Vas megye levéltárosai a Levéltári Napot, amelynek már a témája is különösen fontos és időszerű volt: az egyletek egyesületek, társulatok Vas megyében a XlX-XX.században témakörhöz kapcsolódó előadások és korreferátumok a társadalmi önszerveződés ezen legkisebb, de alapvető egységeiről kíséreltek meg színes és átfogó képet adni. Hiszen - ahogyan megnyitójában Bors Zoltán Vas megye tanácsának elnöke hangsúlyozta - jelenleg az átalakulás korát élő társadalmunk számára elsődleges fontossággal bírnak az ilyen tárgyú történeti tapasztalatok, s a kutató történész felelősségteljes feladata ezeket összegyűjteni és átadni. A tanácskozás - amelyen Kiss Mária, a Vas Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója elnökölt - nyitó előadását Bősze Sándor kaposvári levéltáros tartotta Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX és a XX. században címmel. A fiatal kutató mondanivalóját három témakörben foglalta össze. Első lépésben az eddigi történeti kutatások, illetve a vonatkozó törvények és rendeletek alapján meghatározta az egyesület fogalmát és ennek alapján körvonalazta legfontosabb egyesület- típusokat. Ezután az egyesületek társadalmi - szocializáló szerepéről beszélt és megállapította, hogy az egyesületek nagy száma mellett az alapszabályokból megismerhető célrendszer is azt bizonyítja, hogy ezek a - Szekfű Gyula szavaival atomizált társadalom jelentős önszervező erői voltak. Végül az egyesületek egyes típusait mutatta be /amilyenek például gazdasági, szakmai, politikai, kulturális-népművelő, társas, közhasznú, stb. egyesületek/, s mutatta be, hogy minden korszaknak megvoltak a jellegzetes egyesület-típusai. A tömör és lényegretörő előadás bizonyította, hogy a polgári korszakban az egyesület valóban a demokratizmus egyik kerete volt. Bariska István az egyleti élet a XIX. századi Kőszegen című előadásában a polgári önkormányzat és a hatalom viszonyát vizsgálta az egyleti életen keresztül, vagy más szervekkel: a directa participatio, a közösségszerveződésben való közvetlen részvétel lehetőségeit vázolta a polgárosodás három szakaszában: a reformkorban, a neoabszolutizmus és a dualizmus idején. Az előadásból megtudtuk, hogy Kőszegen is megvoltak az egyes korszakok jeűegzetes egyesület típusai, amelyek szocializáló erejére jellemző, hogy még a szabadságharc bukását követő időszakban érvényesülő állami korlátozás és kontroll sem volt képes működésüket számottevően háttérbe szorítani. Az ezután következő előadások, szép logikai rendet adva a tanácskozásnak, az 159