Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Krónika

Nem kívánok oktalan pszichologizálásra buzdítani senkit, de a személyiségnek, mint történelemformáló erőnek a megismeréséhez, feltárásához szükség van a történelmen kívül a lélektannak a figyelembevételére is. A biográfiának, mint műfajnak a sajátossága, hogy forrásként sok, személyes jellegű dokumentumra kell, hogy támaszkodjék. Ezek a források jellegükből fakadóan nehezen hozzáférhetők, de hogy a vállalkozás még így sem reménytelen, azt példázza Bariska Istvánnak Hadik Andrásról, Tilcsik Györgynek Vidos Józsefről, Rácskay Jenőnek Safrankó Emánuelről szóló pontos és elemző bemutatása. BIRCHER ERZSÉBET KRÓNIKA GYERMEK HONISMERETI—HELYTÖRTÉNETI TÁBOR A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Továbbképző Háza és környéke — a Velemi Népművészeti Stúdió — ismét gyermekzsivajtól volt hangos június 12től 18-ig. Az iskolai tanítás befejezését követő héten a honismereti szakkörökben és az egyéni történelmi pályázatokon kitűnt 5—7. osztályos tanulók 39 fős csoportja vehetett részt a táborban, akiket iskolájuk, szaktanáruk — jutalmul — kiválasztott. Az MMIK megyei bázisszakköréből 16 fő, a szombathelyi Úttörő úti, Népfront úti és az Oladi Általános Iskolából 2—2 fő, Celldömölkről 3 fő, Pecöl, Sárvár, Ostffyasszonyfa, Kőszeg iskoláiból 2—2 fő, Nemesbődről, Csényéből, Vasszécsenyből, Egervölgyből, Szemenyéről és Acsádról pedig 1— 1 fő. A táborvezetők — Szakály Ferenc tanár és Pete Györgyné tanár—népművelő, megyei honismereti szakelőadó — és a kiscsoportvezetők — Szakály Ferencné tanár és Artner Margit népművelő — által összeállított tábori program célja az volt, hogy a gyerekeik közvetlen élményszerzés alapján és aktív, egyéni kutatómunka révén ismerkedjenek meg megyénk, s egyben hazánk egyik kiemelkedő, sok történelmi és műemléki értékkel bíró tájvédelmi körzetének (Kőszeghegyalja — Velem — Bozsok — Cák) történelmével, néprajzával, földrajzával, az ott élő emberek mindennapjaival. Az ennek megfelelő tematika feldolgozásához alapvető módszerük, a kiscsoportos gyűjtő^kutató és műhelymunka, az irányított gondolkodtató beszélgetést alkalmazta a tábor vezetősége. A hatékonyságot sokrétűen kiegészítették a közös foglalkozások keretében tervezett előadások, filmvetítések, könyvek és források elemzése, szituációs játékok, vetélkedők, rekonstruált történelmi játék, tárgy készítő manuális foglalkozások, Fekete Katalin népi iparművész vezetésével, (kerámiakészítés, szövés-fonás, népi játékok készítése csuhéból, szalmából, sásból, vesszőből, gyékényből, kukoricaszárból stb., gyöngyfűzés, fafaragás), ma is élő vasi népszokások, gyermekjátékok, népdalok tanulása és előadása, rajzolás, falujárás és néprajzi gyűjtés, városnéző séta Kőszegen, múzeum- és levéltárlátogatás, gyalogtúrák Cákra és kőszegszerdahelyi vízimalomhoz. „Az őskortól a rómaiakig 92