Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - Bircher Erzsébet: VI. Vas megyei Levéltári Nap

Vas megyében" címmel előadás és filmvetítés dolgozta fel a régészet eredményeit megyénkben, melyhez a bronzkori Velem-Szent Viden feltárt város területén folyó ásatás megtekintése kapcsolódott. A tábor ideje alatt a Megyei Könyvtár által a tematikához összeállított kézikönyvtár működött — segítve az önálló csoportfeladatoikra való készülődést. A kötött, szakmai programokon kívül vidám tábortűzi, esti programok, a gyerekek saját előadású műsorai, közös főzés és szalonnasütés színesítették és tették emlékezetesebbé a tábori életet. FELNŐTT MEGYEI HONISMERETI-HELYTÖRTÉNETI TOVÁBBKÉPZÉS Ebben az évben is megrendeztük a szakkörvezetők és egyéni honismereti-helytörténeti kutatók részére az egyhetes velemi tanfolyamot június 19—24. között. Az év közben egymástól távol dolgozó kutatóknak most is lehetőségük nyílt arra, hogy tapasztalataikat kicserélhessék, munkájuk újabb eredményeiről és gondjairól beszélhessenek, tájékoztatást kapjanak a megyei és az országos honismereti mozgalom helyzetéről, a továbblépés formai és módszertani lehetőségeiről a megváltozott gazdasági-társadalmi és politikai helyzetben. A tanfolyam egyik fő témája az 1945 utáni országos és megyei történeti események kutatásának új szemléleti és módszertani kérdései, lehetőségei, forráshelyei, a másik pedig az egyházak és a honismereti mozgalom viszonya, a helytörténeti kutatást segítő egyházi gyűjtemények és forrástípusok megismerése, feltérképezése volt. Első nap a mozgalom helyzetét és lehetőségeit feltáró előadások, viták és fórumok napja volt. Pethő Gyula, a HNF Megyei Honismereti Munkabizottságának alelnöke megnyitó szavai után a honismereti mozgalom újraértékelését kísérelte meg, melyet a megváltozott társadalmi és politikai helyzet tett szükségessé. Szólt a honismereti mozgalom új formáiról (egyesületek, baráti körök, népfőiskolák stb.), melyeknek önszerveződő, a szűkebb pátria érdekeit és értékeit elsődlegesen szem előtt tartó sajátosságai önmagunkban is a honismereti mozgalom kiszélesedését, társadalmasodását és hatékonyságát eredményezik. Beszélt a megyei — de az országos — kutatásokban tematikailag fellelhető fehér foltokról, amelyeket eddig politikai vagy ideológiai okokból volt kénytelen a kutató kikerülni, vagy csak egyoldalú, ezért nem objektív képet alkotni. Az 1945 utáni események történetének feldolgozása a hozzá nem férhető, zárolt források miatt eddig sok esetben lehetetlen volt. Hangsúlyozta a falutörténetek és krónikák kiegészítésének, kiigazításának szükségességét. Felhívta a szakkörök és a kutatók figyelmét az eddig még nem kutatott területekre, például a nemzeti emlékhelyek feldolgozására, családtörténetek és személyiségek portréinak és a megyei nemzetiségek történetének objektív megírására. Pethő Gyula vezette a délutáni fórumot is, melynek résztvevője Zsámboki Árpád, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának közművelődési csoportvezetője és Gráfik Imre, a Megyei Múzeumok igazgatója volt. Zsámboki Árpád tájékoztatta a megyei aktívákat a megyei tanács támogatásával megjelenő honismereti kiadványokról, a megyében alakuló egyesületek, baráti körök segítéséről, a határainkon kívüli — főleg Burgenland és Szlovénia területén — élő magyarság identitását erősítő megyei kezdeményezésekről és együttműködé93