Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ADATTÁR - Farkas Imre: Népszokások Jánosházán a századforduló körül

Újévi köszöntő Szép mondásokkal köszöntötték régen is a fiatalabbak az idősebbeket, a leányos házakat, a rokonokat. A hajnali harangszónak giling-galangója hirdeti, hogy az évnek itt a fordulója. Azért friss, jó egészséget, bort, búzát, békességet Adjon az Isten bőven ez új esztendőben. Boldog új évet kívánok! A fonóban Ideje január—február hónap. Vidám mulatozás közé tartozott a téli időszakban a fonóban. Falun a legfontosabb téli munka a fonás volt régen. Ez pedig az idős asszonyok mellett főleg a nagy leányok dolga volt. Azok meg nem szerettek unatkozni, sem fiúk társaságát nélkülözni még munka közben sem. Ez a munka anélkül sem volt túlságosan nehéz. Egy-egy háznál összegyülekeztek a lányok minden délután, magukkal hozva szerszámukat, leültek körben. Ez a szerszám a guzsaj volt. amire a szöszt, a kendert kötötték, ebből húzták és rokka segítségével sodorták kézzel cérnává a fonalat. Közben daloltak, tréfáltak, meséltek, amíg be nem zörgettek az ajtón, vagy éppen az ablakon. Berontottak nagy dirrel-durral a maskarások. Nagy bundák, rongyos cókmókok rajtuk, arcuk kormos vagy lisztes, vagy éppen valami harisnya rájuk húzva. Az egyiknek szarva van valódi tehénszarvból, és négykézláb ugrándozik ide-oda a nagy subájában. A másik meg olyan magas, hogy nem fér be az ajtón, csak lehajolva, hosszú fehér lepedő van rajta. Sörényes ló vágtat körbe, tarka takaróval leborítva. Ha valaki megpróbál a hátára ülni, zutty! leesik az eleje és a hátsó része között, mert hogy kétfelé indul el a lónak feje és a farka. A takaró alól két legény ugrik ki. Van nagy sikoltozás, kacagás, meg találgatás, hogy melyik jelmez alatt ki bújik meg. Ezután a lányok és a legények, de még az idősebbek is mulatnak, táncra perdülnek éjfélig. Nagyböjt Hamvazó szerda után negyven napig tartó böjt következett. Ha nem is egyik napról a másikra, de fogyatkozott a téli ennivaló. Ugyanis, faluhelyt őszszél, vagy még inkább karácsony előtt megölték a disznót és eltették a húsát többnyire füstölve egész télre, sőt az aratás és takarulás idejére is. A pap megmondta a templomban, a gyermekek megtanulták az iskolában, hogy melyik nap nem szabad húst enni egészen húsvétig. Ez idő alatt tartózkodtak a zajos mulatságoktól és az esküvőktől is. Ennek fő ideje különben karácsonytól hamvazó szerdáig tartó ún. farsang ideje volt. Balázsolás Ideje: február 3. Volt valaha egy Balázs nevű püspök, aki szerette a gyermekeket, diákokat, s azért később úgy képzelték, holta után is segíteni tud rajtuk: meggyógyítja a torokfájást. Iskolába is az Ö nevében hívogatták a gyermekeket. Mert nem volt mindig kötelező iskolába járni, s ez nem is volt mindig olyan nagy öröm. Nem volt minden faluban iskolaépület. (Jánosiházán Körtélyesből jártak be naponta, télen, nyáron seregestől a gyermekek az iskolába. Reggel nev 59