Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - MŰHELY - Hargitai József: Egy életen át a nevelés vonzáskörében. Beszélgetés Regős Jánossal életéről, pályájáról

Mégis, talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a nevelöképzés terén ki­fejtett munkájának gyümölcse a szombathelyi Tanítóképző Intézetben érett be. Pályámon, a nevelőképzés területén 1960-ban, Szombathelyen érkeztem el a második periódushoz. Itt első lépésként a 3 éves felsőfokú tanítóképzésbe, majd pedig folytatólagosan a pécsi tanárképző főiskola kihelyezett tagozatának mun­kaprogramjába kapcsolódtam be. Az önállóvá váló főiskolán 1977-ig dolgoztam, azóta óraadóként működöm itt. A folyton terebélyesedő feladatok áttekinté­sében és megoldásában nagy segítséget jelentett számomra az oktató-nevelő munka egymásra épülő fokozatain szerzett gyakorlatom. Értékes élettapasztala­tokkal, hasznosítható, érdemes ismeretekkel gazdagodva végezhettem az itt rám váró új és új feladatokat. Ha arra kérném, hogy summázza a kőszegi és szombathelyi éveket, ho­gyan alakulna a mérleg? Pontosan érzékelem, ha pályáján a szombathe­lyi Tanárképző Főiskolán eltelt éveket a kutatómunka és tudományos ki­teljesedés időszakának tartom? A kőszegi időszakomban — óráim jellegéből adódóan — mindenekelőtt a gya­korlati tanítások problematikája és a kinti, ún. népművelési munka állt ér­deklődésem homlokterében. Az idekapcsolódó tananyagban, és egyéb progra­mokban sok lehetőség nyílt a tanítói pálya iránti érdeklődés felkeltésére. A vonzalmat cselekvő erővé tudtuk szilárdítani tanítványainkban. Ez irányú tö­rekvéseinket maximálisan igazolta az élet. Bevallom, ez jóleső érzés számomra is. A főiskolán elsősorban a neveléstörténetnek jutott vezérszerepe életemben, mivelhogy szinte teljesen ennek a tudománynak szegődtem a szolgálatába. Szí­vesen jártam ezekre az órákra — az előadásokra és szemináriumokra egyaránt —, azt érezve, hogy mondanivalóm kifogyhatatlan az egyes témák elemzésé­nek lendületében. Ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy hallgatóim érdeklődése sem lankad az adott problémák kifejtése, kibontása nyomán. (Az Apponyi Kol­légiumban szerzett hatások, inspirációk itt most felfokozódtak, és eleven ösz­tönző-mozgatóerővé akkumulálódtak.) A neveléstörténeti tudományos kutató-feltáró tevékenység az itteni élet­szakaszomnak szerves tartozéka lett, úgyszólván teljes mértékben kitöltötte időmet, és igénybe vette energiámat. A dualizmuskori népoktatásügynek fel­táró-elemző célzattal történő vizsgálatával egy életre szóló feladatot vállaltam, melynek eredményeképpen több tucat tanulmányom került ki a nyomdákból, és egészítette, vagy teljesítette ki a tudományág problémakörét és témarendsze­rét. Időnként most is tollat ragadok még, de inkább bírálati munkára való fel­kéréssel, lektori megbízatásokkal, recenzióírással kapcsolatosan keresnek meg az érdeklődők. Néhány órában a hallgatókkal is találkozom még főiskolánkon. Foglalko­zásainkon a kutatómunka lehetőségeiről, módszereiről és nem utolsósorban an­nak vonzó, termékeny hatásairól beszélgetünk, vitatkozunk. Köszönöm, Tanár Űr a beszélgetést. Erőt, jóegészséget és további alkotó kedvet kívánunk! 3-a

Next

/
Thumbnails
Contents