Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Czeiner Gábor: Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténeite. Körmendi füzetek 1986

szabású park övezett. Észak-déli főtengelyre szervezve az egész együttest 1730ban, mely kivetülve messze környék rendezőjévé vált, s maradt mind a mai napig is. Ennék terveit az osztrák-barokk építészet akkor már elismert nagynevű művésze Donato Felice de Allió királyi hadmérnök készítette. A kastélyegyüttestől áttér az ismertetés a város további alakulására, melyről már Bál Mátyás tudósítása alapján vannak információink. A ÍV. fejezet a 19. sz.-bam történt történelmi és városalakítási tevékenységéket taglalja. Üjból jelentős esemény Batthyány II. Lajos herceg kezdeményezésére a kastély klasszicista stílusú átépítése, azé az együttesé, mely napjainkban is látható. Ettől a körülbelül egy évtizedig tartó nagyszabású átépítéstől elválaszthatatlan volt a park angolfcertté történő átépítése is. A tanulmány a város arculatának .változásával is részletesen foglalkozik megemlítve Franz Vojtha, Heinrich Koch és Harangozó János építési tevékenységeit. Utóbbi munkája erediményezte a mindmáig látható ragyogó arányú klasszicista, lakóházakat, melyekkel az óvárosban járva lépten-nyomon találkozunk. Kiegészíti ezt a fejezetet a romantikus és eklektikus építés századfordulóin jelentkező épületeinek isimertetése, koira történetébe, gazdasági helyzetéhe ágyazva. Képet kapunk néhány jelentős középület — így a volt Járásbíróság, a vasútállomás, a Szerecmíley kastély helyén épült új iskolaépület, a Takarékszövetkezet és a Kossuth-szobor — építésének körülményeiről is. Az utolsó — V. — fejezetben a századforduló utáni időt dolgozta fel a szerző. A település területi fejlesztése egyedül, a nevében is sokat eláruló Rokkant-telep kialakítása volt, a vasúttól É-d arányban. Számottevő fejlődés a 20-as 30-as években nem tapasztalható. Megemlíti a második világháborúban megsérült áll. néhány eltűnt épület (Zöldfa-vendéglő, Zsinagóga, Rába-híd) sorsát. Végül rátér a mai Körmend kialakulásához vezető út háborút követő szakaszára. Megállapítja, hogy a tulajdonképpeni fejlődés az 1960-as évektől kezdődően indult meg. A két utolsó évtized építészeti szempontból meghatározó jellegű a város életében és a városképben egyaránt. Jelentős állomások: 1969-ben faluból nagyközséggé lép elő és az őrség igazgatási központja lesz, 1971-ben középfokú területi központ s végül 1979 óta visszakapta régi, városi rangját. A tanulmány értékét növeli a Jegyzetek c. fejezetiben közölt számtalan forrásmunka jegyzéke. Az ismeretanyag minél nagyobb köriben történő hozzáférhetőségét teszi lehetővé az anyag német, angol és orosz nyelvű rezüméje, mely szintén a füzet melléklete. Az ügyesen válogatott fénykép- és térképanyag elmaradhatatlan tartozéka egy ilyen jellegű tanulmánynak, dicséretére legyen mondva a szerzőnek, ezt is sikeresen oldotta meg. Ügy érzem a fentiek ismeretében összegezésre nincs szükség, hiszen ez az írás maga az. CZEINER GÁBOR 81