Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Káldos Gyula: Mesterházy Sándor: Két Vas megyei falu: Ostffyasszonyfa és Csönge. Ostffyasszonyfa (Petőfi MTSZ) 1987

MESTERHÁZY SÁNDOR: KÉT VAS MEGYEI FALU: OSTFFYASSZONYFA ÉS CSÖNGE MÚLTJÁBÓL OSTFFYAiSSZONYFA (PETŐFI MTSZ), 1987. 149, ((44) P. A Kemenesaljával és egyes községeivel foglalkozó munkáknak sokszor érezzük hiányát. Ezért mindig öröm számunkra, ha egy-egy község történetével foglalkozó mű nyomtatásban is megjelenik és így sok ember számára lesz hozzáférhető. {Igaz ugyan, ihogy az elmúlt években több tanulmány készült el, de megjelentetésük önálló műként ritkaságszámiba megy.) Kellett hozzá a termelőszövetkezet elnökének, Győrffy Lászlónak a támogatása, a munka fontosságának elismerése és az a szándék, hogy a szorgalommal elért mezőgazdasági eredmények részesei, a távolabbi múltjukat is ismerjék meg. Két ősi kemenesaljai település történetét tárgyalja a könyv. A két falu múltjából olvashatunk, vagyis a szerző nem a teljességre törekedett, ugyanakkor tágabb keretek között építkezik. Így a kötet több is annál, mint amire a a cím utal. A gazdag itörténelmi múlt az Ostffyak elődei révén történelmünk korai időszakába nyúlik vissza és ez alkalmat ad a szerzőnek, hogy az országos történelmet is ide kapcsolja, a későbbi korokban is. Bizonyára azért, hogy a községük múltját olvasók a régebbi 'történelmi ismereteiket ás 'feleleveníthessék, Másrészt, az egyházi és világi történések natásainak érvényesülésében vannak általánosítható, itt is érvényes megállapítások. Jól kapcsolódnak egymáshoz a két faluhoz tartozó helyi, a környékre vonatkozó regionális és országos események, a hozzáférhető források függvényében. A kötet mindkét községnél 10—10 részre, ezen belül számos fejezetre oszlik. Az egyes /részek előtt költőktől és jeles személyesógektőil vett idézetek szerepednek mottóként, találóan. Az egyházaknak az elmúlt századokban jelentős szerepük volt a falvak életében, ennek bemutatása nélkül szegényebb minden munka. Itt az egyházi források, a helyi felekezeti iratanyagok megfelelő kezelésével találkozunk. A küzdelmes múlt sok eseményével, emlékével ismerkedhetünk meg. A könyv egyik fő erénye éppen az adatgazdaság, különösen az egyházi vonatkozásokban és a felszabadulás Utáni részekben, de másutt is. Érezhető a szerzőnek az a törekvése, hogy az adott terjedelem keretei között minden jelentős mozzanatot felsoroljon, illetve személyt ismertessen, aminek, vagy akinek a falvak életében szerep volt. A terjedelem korlátai miatt anyaga egy része bizonyára nem kerülhetett be. A szövegben előforduló idegen kifejezések magyarázatával találkozunk. Mesterházy Sándor több mint ötvenéves lelkészi szolgálata tapasztalatait felhasználva, idős kora ellenére, igen nagy igyekezettel és kitartással gyűjtött forrásanyag birtokában készítette el a két község történetét. A sok melegséggel megírt történeti részhez gazdag képanyag járul. Az adatgazdagság a későbbi kutatók száimára nagy segítség lesz. KÁLDOS GYULA 82