Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Czeiner Gábor: Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténeite. Körmendi füzetek 1986

sz. második negyedében, jóllehet a helynek már előttük is lakottnak kellett lennie, melyre elsősorban a település neve utal. Szt. István rendeletére épített templomok településeink történetének kutatásaikor rendkívül íontos támpontok. Egy 1429-iből származó okirat ihárom templomot említ, Körmend vonatkozásában, melyek közül egy sem mairaidt fenn, csak helyüket és történetüket ismerjük. Részletesen ismerteti annak a világi építménynek, annak a toronynak történetét, mely a tatár betonest követően nagy valószínűség szerint védelmi célokat szolgálva épült s később a város pecsétjében megjelenve, annak szimbólumává vált. Utal a mai kastély alapját képző vár első megjelenési formájára, melynek keletkezése, ill. említése oklevél által 1291-íben történik először. Reprodukálja az ezzel egyidőben kialakuló mezőváros képét, melynek magja a imái napig is nyomon követhető, szinte alig változott utoaháílózatát tekintve. Az II. fejezetben bepillantást ad a kor birtokviszonyaiba Körmend vonatkozásaiban. A birtokosok ismeretében elemzi a város arculatának alakulását, fejlődését, a középületek megjelenését, külön kezelve újból az egyházi épületeket. Kitér a Széchenyi-csailád által alapított „Fortalliaium Kermend" keletkezésére, melyről írásos anyag először csak 1459-ben tesz említést, bár keletkezése bizonyosan korábbi. Ezzel párhuzamosan összegezi a középkor város/kép jellemzőit. A III. fejezet a már törökkori Körmendet idézi, mely a mohácsi csatavesztést az 1526-os éveket követi a 16. sz.-ban. Erre a korra tehető, ill. ebből a korból ismeretes a város palánkkal történő körülkerítése, védelmi célokból. A várost övező védművön alkalmas helyeken elhelyezett bástyákon kívül a főútvonalakhoz igazodó városkapukat helyeztek el. A korabeli városfal rekonstrukcióját, illetőleg annak helyét viszonylag pontosan behatárolták ásatások segítésével. Jelentős dátum a város életében az 1604-es esztendő, melytől ifogva Körmend Batthyány II. Ferenc tulajdonává válva, a város történelme ezt követően elválaszthatatlan a Ratthyány-esalád nevétől évszázadokon keresztül. Fontos esemény az 1653 februárjában kezdődő nagy, kastéllyal kapcsolatos építkezés, melynek munkálatait Carlo delta Torre építőmester vezette, akit az iratok kedves közvetlenséggel csak „Karli mester"4ként emlegetnek. A munkálatok nagyszabásúak. Fákat döntöttek az ácsoknak, meszet, téglát, égettek, serény munka indult. A környéken híján mesterembereknek „ .. . az asztalos- és lakatosmunkát Szalónakon végezték és készen szállították a helyszínre. Onnét jött a cserepező, a gerencsér és az üveges is, onnét küldték a deszkát, a lécet, a szöget, sőt a tégla egy részét és a tetőcserepet is." A Rákóczi szabadságharc leverése után a Bécsi Haditanács döntése értelmében elrendelték a (magyarországi várak lerombolását. Körmend vára is szerepelt a listán, de szerencsés körülmények kíözepette megmenekült az osztrák pusztítástól, hogy paradox módon később pont a kurucok rombolják le. A fejezet a barokk Körmendet láttatja. Kiemelkedő eseménye a kastély vonatkozásában, annak újbóli fel-, ill. átépítése melyet Batthyány II. Ádám özvegye Strattmiann Eleonóra kezdeményezett 1712-iben. Ezt a tevékenységet Batthyány .Lajos gróf folytatta 1720-tól átvéve édesanyja birtokait. A kor szelleme szerint nagyvonalú barokk együttessé alakítva a kastélyt, melyet nagy80