Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - V. Molnár Zoltán: A répceilaki evangélikus leánynépfőiskolla története

A lányok 1942 őszétől il943 tavaszáig Celldöimöilikön, majd a következő tanévben, tehát 1943-tól Faradon találtak otthonra.

8 Az akkori tervek szerint a végleges megoldást a Győrújifalui »Leánynépfőislkola hozta volna. Az elképzelések nem valósulhattak meg, mert 1946-ban, az újraiindításkoir a győri Szeretetház várta a nópfőiskolás lányokat.

9 Répcelak, az egyházikerületi leány népfőiskola újabb állomása szerencsésnek tűnik, hisz a jobbára evangélikusok lakta Répce-mellék, Rábaköz és Kemenesalja találkozásánál fekszik. A rendelkezésre álló Ajkay kastélyt átalakítások, kisebb-nagyobb javítások nélkül nem lehetett birtokba venni.

10 Hiányoztak a felszerelési tárgyak is, az internátus szinte teljesen üres volt. Pénz viszont alig állt rendelkezésre. Egyetlen megoldásként a gyűjtés kínálkozott. A közrebocsátott gyűjtőíveken kívül az első felhívások már májusban megjelentek az Űj Harangszóban és az Élő Vízben. A háború sok megpróbáltatását, szívszorító szegénységét őrző emberektől folyamatosan érkeznek a pénzbeli és a természetbeni adományok. Külföldről, Svédországból is érkezik segély. A nyári gyűjtést a VKM 4 ezer Ft államsegéllyel, valamint az óradíjak átvállalásával egészíti ki.

11 A püspök a népfőiskola igazgatójává Tekus Ottó ifjúsági lelkészt, nevelőjévé Malaga Elza diakonissza nővért nevezi ki. A gondnoki-pénztárosi teendőkkel Smidéliusz Ernő lelkészt bízta meg. 1947. november 16-án — a VKM 158.868/1947. VIII. ü. o. sz. engedélyével — D. Kapi Béla püspök, a járási főjegyző és a községi vezetők jelenlétében, ünnepélyes külsőségek között, 29 vidéki és 10 helybeli leányhallgatóval megnyílt a népfőiskola. A 15—25 év közti lányok valamennyien dunántúliak, Vas, Zala, Veszprém, Győr, és Sopron megyéből valóik. Üjgazda gyermeke nincs közöttük,

12 valószínű, szegényparaszti származású is kevés akadhatott, mert az egységes 30 Ft tartásdíj fizetése alól csupán két hallgató kapott felmentést.

13 A lányok fogadására alaposan felkészültek. Ennek legékesebb bizonyítéka a mindenre figyelemmel lévő szervezési terv.

14 .Szabad közösségük ünnepés hétköznapjait — az országos dokumentumokon kívül — a munkaterv, valamint a rendtartás szabta feladatok tartották szoros egységbe. Mind a történetiség, mind a megvont értékelés szempontjából szükségesnek tartjuk a munkaterv célkitűzéseinek ismertetését: „Leánynépfőiskolánk tananyaga az általános népfőiskolai tananyag keretei közé illeszkedik be. Emellett jellegét meghatározza egyrészt az, hogy egyházi népfőiskola.. . Másrészt meghatározza jellegét az, hogy hallgatói parasztlányok, tanító-nevelő munkájának tehát a magyar falu látóköréhez és a földműves foglalkozás érdekéhez kell igazodni. Leánynépfőiskoilánk vállalja a kultuszkormány által megszabott célt: a korszerű általános műveltség megalapozását, a képességek fejlesztését és a helyes közösségi magatartás kialakítását, ez utóbbinál különösen is segítségül véve a keresztyén hitben rejlő közösségi indítékokat."

15 A feladatokra lebontott munkaterv — mely sok tekintetben hasonlít az előző, a győri tanév munkatervéhez — meglehetősen merevnek tűnik, a tananyagot csupán két nagyobb csoportra bontja, a kötelező tárgykörre és a népfőiskolák sajátos jellegéből aidódó tárgykörre. Az elsőhöz a háztartástan, a a konyha és gyümölcskertészet, az állattenyésztés, a kis-háztartástan mennyiségtana, a kézimunka, a szabás-varrás, Magyarország gazdasági földrajza, a természettudományos ismeretek a magyar paraszt viliágában, a fogalmazás, a falusi ház egészségügye, a csecsemőápolás, a gyermeknevelés, a parasztság szociológiai problémáii, a magyar falu olvasmányai, a magyar dal, az egyházi ének, a magyar lelkiség <a művészetben, a magyar történelem tartoznak, míg (16