Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Majdan János: A szombathelyi vasútállomás vonzása a századfordulón

nizsai bor (5000 hl) a városban talált fogysztóra. A Weissenbach! cementgyár termékét — 1200 q — a helyi építkezések mellett a már említett cementlapot előállító üzemben használták föl. A nagy mennyiségiben kirakott terméskövet (42 ezer q) Sárvár környékéről a városi építkezésékhez és az utak burkolásához adták el. Az Anináról küldött nyersvasat (1200 q) és a ternitzd és gloggnitzi állomásról érkezett vasárut (8000 q) a korábban említett gazdasági gépgyárak hasznosították. Első pillanatban különösnek és érthetetlennek tűnik a szombathelyi állomáson kirakott gabona és cukor nagy .mennyisége. A 16 ezer mázsa gabonát Rohonc, Sümeg, Körmend, Kis-céll állomásokról indították útnak. Tették ezt annak ellenére, hogy egyrészt ezeken a helyeken, vagy közvetlen szomszédságukban működött malom, másrészt Szombathelyről nagy mennyiségben szállították máshová gabonát. Mi az oka annak, hogy az őrölni valót berakták a vagonokba, ugyanakkor feldolgozásra is 'érkezett szállítmány az állomásra? A kérdés megválaszolásához ismerni kell a korabeli malmok működését és a MÁV szállítási díjait. A legkorszerűbb hengermalom dolgozott Szombathelyen a századfordulón, de nem őrölt minden gabonát és nem készített valamennyi fajta lisztet. Bizonyos fajta szakosodás -játszódott le az országban, s az egymáshoz közel dolgozó malmokból imás-anás fajta liszt került piacra. A munkák megosztását serkentette az Államvasút (is, mert a szállítási kedvezményeket iparosítási, hadászati vagy egyéb érdekek figyelembevételével adták ki, s emiatt nem az utólag — logikusnak tűnő forgalom bonyolódott le a vaspályákon. Gyakran olcsóbb volt távolabbi üzemekbe szállítani az árut, mint a környéken feldolgozni, vagy nem is lehetett helyben elvégeztetni az őrlést. A szombathelyi gabonaforgalotm 'jól mutatja a malmok munkamegosztását, a Vulka—Pordányból és Csehországból érkezett 6000 mázsa cukor pedig az ottani szállítás támogatását jelzi a büki és sárvári gyár kárára. A szombathelyi vasútállomáson kirakott áruk sokfélesége komoly mezőgazdasági és ipari termelést jelez. A végbement, illetve ekkortájt lejátszódó városiasodást jól mutatják a vagonokban érkezett áruk. A vasúti szerelvények által lebonyolított kereskedelem egy sokszínű, fejlett ipari és mezőgazdasági körzetet mutatott be. Szombathely a századfordulón jól szervezett városi életével a hozzá vonzódó települések központjaként működött, s egyik centruma a vasútállomás volt. JEGYZETEK 1. A dunántúli vasútépítésekről lásd a szerző könyvét, amely a A „vasszekér diadala ... címmel, a Népszerű történelem sorozatban látott napvilágát 1987-ben. 2. Edvi Illés Sándor: A Magyar királyi Államvasutak és az üzemükben lévő helyi érdekű vasutak áruforgalmi viszonyai (kereskedelmi monográfia) I.—

II. köt. Bp. 1896. 3. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. I—

X. Szerkesztette: Matliajíovits Sándor. Bp. 1896. 4. Edvi Illés Sándor II. köt. i. m. 434. p. 5. A Magyar Korona Országkiimak helységnévtára 1898. Szerkeszti: Dr. Jekelfalussy József. Bp. 1899. 6. Edvi Illés Sándor II. köt. i. m. 423, 434. p. 7. Uo.: 447. p. 8. Uo.: 424, 448. p. 9. Uo.: 425—426. p. vö.: A mezőgazdaság története. Szerkesztette; Gunst Péter, Lökös László. Bp. 1982. 10. Edvi Illés Sándor II. köt. i. m. 429, 434. p. 11. Az összes ipari létesíményt bemutatja: Edvi Illés Sándor II. köt. i. m. 428— 429. 52