Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Palkó István: Várkonyi Nándor Vas megyei kapcsolatai

„Életünk" 1964. I. kötetben (113—133. p.) jelent meg. Várkonyi Weöres lakhelyére is fényt derít hiszen Csöngén többször is megfordult. A kronológiai hűséghez kötődve szólnom kell a Pável Ágostonhoz való viszonyáról, amely nyomon követhetően 1939. január 15-tel datálódik. A kapcsolat létrehozója és megteremtője Weöres Sándor. Pável 1939-ben egy dunántúli antológia kiadását tervezte a Vasi Szemle Könyved soraiban. A kötet bevezető tanulmányának megírására Várkonyit szerette volna megnyerni, ezért közvetítőnek Weörest kiérte fel. A fiatal költő ezt el is végezte, Pável ezután kereste meg a fent jelzett keltezésű levelével Várkonyit, s kérte ífel a tanulmány megírására. Várkonyi — bár nem mindenben értett egyet Pável szerkesztői koncepciójával — vállalta a bevezető megírását. A tervezett antológiából nemi lett semmi, így aztán a kész (tanulmányt Várkonyi kissé (módosította, kiegészítette, amit aztán Pável a „Dunántúli Szemle" 1940. évfolyamában jelentetett meg. Gyümölcsözőbbnek és hosszabb távúnak bizonyult Várkonyi és Bárdost Németh János kapcsolata. Erről a Pergő éuefciben olvashatunk, így itt csak olyan .momentumokról kívánok szót ejteni, amelyek a könyvben nincsenek benne. A két irodalmár közt az érintkezés az „írott Kő" révén teremtődött meg. Kapcsolatuk ímegíhittté vált, s ez felbátorította Bárdosa Némethet airra, hogy Várkonyi támogatását kérje egy verseskötete .megjelentetéséhez. 1941 nyarán írta azt a levelét, amelyben megkérdezte Várkonyit, hogy a pécsi Janus Pannonius Társaság nem adná-e ki a Szegény ország című könyvét. Az év végén már el is hagyta a pécsi nyomdát a Társaság kiadásában az akkor még Szombathelyen élő költő jelentős műve. Ugyancsak Várkonyi közreműködésével történt Bárdosi Németh Pécsre helyezése, s ott a szombathelyinél jelentősebb állásba juttatása. Az áthelyezés 1943 júliusában bonyolódott le, s Bárdosa ettől kezdve kapicsolódhatott be közvetlenül a Várkonyi által szerkesztett „Sorsunk" életébe, majd ennek 1948-ban bekövetkezett (megszűnése után a jogutód „Jelenkor" szerkesztésébe. ((Furcsa paradoxonja a sorsnak, hogy amíg Bárdosi Németh János .Szombathelyen élt, Pécsett adták ki könyvét, amikor pedig pécsi lakossá lett Szombathely jelentette meg az írói pályát áttekintő Utak és útitársak című kötetét. Várkonyi Nándor Káldi Jánossal is élénk levelező kapcsolatot tartott. Visszatérve a ívelem tartott közel négy évtizedes kapcsolatra, ennek a távolság és a körülményeink miatt, miintegy száz levél a tanúja. Várkonyi a „Sorsunk" megszűnése után belső emigrációiba vonult a személyét ért (fondorlatos támadások imia.tt és elől. Drámai levelei megvilágítják ennek az időszaknak, a közel 10 évinek, a fájdalmas élményvilágát, szenvedéseinek bölcs elviselését a munkában keresett 'és megtalált vigiaszítalódását. Ezekben az években ínja Az üstökös csóvája című művét és teljesen átdolgozza az 1940-nen megjelent Sziriat oszlopaiéi. * E rövid megemlékezésnek nem célja Várkonyi Nándor nagy méretű munkásságának (regisztrálása, (még kevésbé az értékelése, csupán a Vas megyével tartott kapcsolatát akartaim felvillantani és hangsúlyossá tenni azt a tényt, hogy az „emelthomlokú ember", az „Életünk" első hat (évében tizennégy tanulmányt és öt könyvismertetést tett közzé. Az előbbiek 131, az utóbbiak pedig 29 oldalterjedelmet tesznek ki. Várkonyinak ez a közreműködése mennyiségében is tekintélyes, minőségében pedig egyedülálló. Ezért is kell számontartanunk a megyénkkel tartott kapcsolatát. 28