Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Kiss Kálmán: Csáky Krisztina, a „Vépi Vénusz"

KISS KÁLMÁN CSÁKY KRISZTINA, A „VÉPI VÉNUSZ" A vépi vár — mert a kastélyt a régebbi írásokban mindig ágy nevezték — nagyon sok érdekes történelmi esemény színhelye volt. Ezekről már sok Vépre látogató érdeklődött, ezért kezdtem a részletek kutatásaihoz. Nagyon sokat beszélnek a vár egykori [úrnőjéről: Szepesházi Csáky Krisztina grófnőről, a híres „Vépi Vénuszról", akii — az írások szerint a maga korában Magyarország legszebb asszonya volt. Csáky István gróf országibíró a Szepesvár-i sziklafészek nagy urának Lónyay Margittal való házasságának egyik gyermeke a 25 közül, akik születtek (6 fiú és 19 leány, bár a leánygyermekek legtöbbje még pólyás korban meghalt). Csáky István országbíróval kapcsolatos a „csáki szalmája" kifejezés. Krisztina édesapja híres volt jószívűségéről. Megengedte ugyanis, azt, hogy szérűjéből bárki vihessen szalmát, mire a jobbágyok az egész termést elhordták. Krisztina 15 évesen Nyugat-Magyarország legnagyobb urának, gróf Erdődy Sándor kamaraelnöknek a felesége lesz. A lőcsei kalendárium 1669. szeptember 4-ét jelöli meg Krisztina Vépre kerülésének. Az ifjú asszony életet, vígságot, meleget hozott a vizesárokkal körülvett vár komor falai közé. Ha megunta a Kozarnpariti életet, férjével átkocsikázott Monyorákerékre (Eberau), Körmendre, Németújvárra (Güssing). Télen rendszerint Bécsbe mentek. Krisztinát Eleonóra császárné a legelsők között hívta meg udvarába, a „csiillagkeresztes udvari palotahölgyek" sorába. 1670 karácsonyán minden gyertyát meggyújtottak a kéttornyú vépi templomban, ahol a kék szemű kisfiút, Sándor grófot, majd utána következő években három leányt: Margitot, Júliát és Erzsébetet keresztelték. A büszke apa votum-imécsest (hála mécses) juttatott a Kisicelli Boldogságos Szűz oltárára. A fiatal pár Vépen lakott, ezért lakályossá teszik, renoválják a kastélyt. 1675-tben a szérűket és istállókat építik újjá és zsindellyel fedik. Az 1678-as feljegyzés szerint a kastély négyszögletes kőből van építve. Három oldala ép, körben árokkal. 1679-iben a nyugati szegletbástyát is felépítették és a kastélyt körös-körül renoválták. 1681-ben Erdődy Sándor halálával Krisztina korai özvegységre jutott, de Vépen maradt az özvegyi birtokon. Jó anyaként kiskorú gyermekeit nevelte, jó háziasszony lis volt: törődött emberrel, állattal, gazdasággal. Vendégszerető házának kapui imindig tárva voltak. Kápolnát építtet az épület délkeleti oldalán. Erről tanúskodik a régi oltárban elhelyezett és szétszedéskor előkerült táblácskán az alábbi szöveg: „1692. június 10-én tettem magiam kezével ide ezen ezüst táblácskát örök errü-ékeztetőül Boldogságos Szűz Mária tiszteletére tőlem épített oltára alá. Kívánom az utódomtól én, gróf iCsáky Krisztina,, maradjon meg ezen szent anya tiszteletére épített oltár minden ellenségek ellen világ végezetéig.' Engem pedig Uram, kit haláloddal megváltottál az világi pályafutásom után vigy be az örök életbe, a tiszta szívednek boldog látására és ott mondhassam több üdvözlettel: szent, szent, szent a seregek ura és Istene Ámen!" 29